- Mi lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) sorsa?

- A Klik finanszírozását egy héten belül rendezik, és hamarosan a fenntartó központ szerkezeti átalakításáról is határoznak - mondta Palkovics László oktatási államtitkár.

Két feladatot határoztunk meg. Az egyik egy nagyon súlyos feladat, a Klik jelenlegi finanszírozási és a folyamatából adódó hiányosságra megoldást találni. Legkésőbb egy héten belül erre vonatkozóan lesz megoldás. A másik a szervezet átalakítása. A túlcentralizáltság ebben a szerkezetben nyilván működési problémákat jelent. Ezért egy olyan fenntartói struktúrát kell kialakítani, ami az itt elhangzott problémákat fogja kezelni. Itt azt a célt tűztük ki, hogy szeptember 1-jétől már más formában kezdi meg a működését - közölte az oktatási államtitkár.

A központnak jelenleg 17 milliárd forintos elmaradása van, az elmúlt két hónapban csak a béreket fizették ki: a programok finanszírozása és a közüzemi számlák befizetése elmaradt. Ha ezt rendezik, még mindig kérdés, hogy mekkora a lyuk a mindig alultervezett intézményfenntartó büdzséjében, Palkovics szerint azonban ezt is pótolni fogják. Ami biztos, hogy csökkenteni kell a centralizációt, a tervek szerint a döntéshozatal az országos központból a tankerületekhez kerül, azt azonban még nem tudni: hány körzetre tagolják a rendszert. A Klik elnökének javaslatát, miszerint 20 tankerület jönne létre, megyénként és a fővárosban egy, túl kevésnek találják.

Gyorsítani kell a döntéshozatalt, bár ez az államtitkár szerint alapvetően a közbeszerzésekről szóló szabályozás miatt nehézkes. Palkovics megoldási lehetőségként vette fel az úgynevezett konszignációs raktárak létrehozását, ahol a napi működéshez szükséges eszközöket tárolhatnák, és szállíthatnák el az iskolákba. Az iskolaigazgatóknak nagyobb hatáskört biztosítanának. Jelenleg "vakon repülnek"- nem is lehet tőlük felelősséget elvárni - fogalmazott Palkovics. A dologi költségekről az intézményvezetők határozhatnának a teljes havi költségvetés ismeretében. Érdekeltté kell tenni őket a működtetésben.

Palkovics László egy háttérbeszélgetésen ismét nyilvánvalóvá tette: az intézményfenntartó központ jelenlegi vezetése nem élvezi a bizalmát. Az oktatási államtitkár szerint az üzemeltetési anomáliákra jó megoldást jelenthetne, ha egy kézbe kerülne a fenntartás és a működtetés. Ez azt jelentené, hogy július elsejétől a Klik átvenné az üzemeltetést is az önkormányzatoktól - erről azonban még nem született döntés. A Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjának vezetője, Bíró Gábor azonban más irányú felvetésekről beszélt.

Vajon a települések nem tudnának-e esetleg nagyobb részt vállalni, ha erre képesnek érzik magukat a fenntartásban, a működtetésben. Ez azt jelenti, hogy aki úgy érzi, képes arra, hogy ellássa ezt a feladatot, az megkaphatja, aki pedig nem képes, az állami fenntartással oldja meg a feladatait" - javasolta Bíró. Kérdés, hogy az önkormányzatok mit szólnak majd az államtitkár üzemeltetésről szóló felvetéséhez.

- Mi történik a háttérintézményekkel?

- Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rosszul működött - véli az oktatási államtitkár. A megszűnését egyébként - több más háttérintézmény megszüntetésével együtt - Lázár János jelentette be korábban. A sokat vitatott kísérleti tankönyvek hibáit ki kell javítani, a jó könyveket megtartani - összegezte Palkovics László.

- Miként gondolják újra az Alaptantervet?

- A Nemzeti Alaptantervet 2012-ben fogadta el a kormány, és felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől vezették be. Ötévente egyébként is felülvizsgálják a NAT-ban foglaltakat, így most lényegében a jövőre esedékes módosításokra készülnek.

A Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportja foglalkozik a kérdéssel, amelynek felelőse a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának vezetője. Csépe Valéria tervei szerint a kompetencia- és tudásalapú tananyagok megfelelő arányú kombinációjára van szükség - egyensúlyt kell teremteni a két terület között. Vagyis: kevesebb bemagolandó ismeret, több készségfejlesztés. Csépe Valéria a legsürgősebb teendők között említette az alsó tagozatos alaptanterv újragondolását.

Amit külön munkacsoportra kívánunk leválasztani, az a Nemzeti Alaptanterv és Kerettantervnek az elsőtől negyedik osztályig vonatkozó részének sürgős felülvizsgálata. Ezen belül az enyhítésre vonatkozó szakmai javaslatok kidolgozása. Ami a legfontosabb, az alapkészségek kialakítása, és minden ehhez tartozó kérdés - hangsúlyozta Csépe Valéria.

Palkovics László a szakértőkkel való egyeztetés után azt mondta: leginkább a felső tagozattól érzékelhető a túlzás a tananyag mennyiségét tekintve. Az oktatási államtitkár támogatná a tanárok felvetését, miszerint több szabadságra lenne szükségük, a tervek szerint a jelenlegi 10 százalékról akár 30 százalékra is növelnék az alaptantervtől való eltérés lehetőségét.

Mi lesz a pedagógusok minősítési rendszerével?

- Az oktatási államtitkár alapvetően jónak tartja a minősítés rendszerét, és úgy véli: ahogyan a nagyvállalatoknál, úgy az állami intézményrendszerben is elvárható egy ilyen minőségügyi követelmény-rendszer teljesítése. Ugyanakkor úgy véli: a minősítési rendszer túl szakaszos, az egyes szintek közt sokszor tíz év is eltelik, és közben az oktató bére három évente automatikusan magasabb kategóriába ugrik.

Az államtitkár ösztönző elemeket építene a rendszerbe, és az igazgató hatáskörébe utalná a döntést arról, hogy az adott tanár - a munkája alapján - érdemes-e az előléptetésre. Hozzátette: gondolkodnak azon, hogy a 3 fős minősítő bizottságban az igazgatónak szavazat is nagyobb súlyt kapjon.

A minősítések során figyelembe vennék a plusz képesítéseket, például a PhD fokozat közvetlen átjárást jelenthetne a mestertanári szintre. Az államtitkár hangsúlyozta: a kutatótanárokat bevonnák a pedagógus-képzéssel foglalkozó egyetemek doktori képzésébe. Jelenleg mintegy 200 ilyen minősítéssel rendelkező pedagógus van.

- Hogyan alakul át a pedagógusképzés?

- A tanárképzés egységesítésén gondolkodnak, erről Liptay Kálmán, a pedagógushivatás munkacsoport képviselője beszélt. A 4+1-es, 5+1-es tanárképzés egységesítésén el kell kezdeni gondolkozni. Úgy gondoljuk, hogy egyértelmű üzeneteket kell közvetíteni mind a diákok, mind a tanárok, mind az iskolavezetők számára, hogy átlátható, egységes módon tudják a pályát kiválasztani, illetve a pályán dolgozni - fogalmazott Liptay Kálmán. Felmerült egy speciális, új típusú doktori fokozat bevezetése a pedagógusok számára, és újragondolják a gyakorlati és mentorképzést.