Elkészült a jövő évi büdzséjavaslat, amely makrogazdasági prognózist is tartalmaz. Eszerint a GDP várhatóan 4 százalékkal növekszik, az infláció pedig 2,7 százalékos lesz. A költségvetésben emellett a bérek alakulására is tesz a kormány egy becslést, azaz kiderül, hogy mekkora fizetésemeléssel számol.

Mennyi lesz az átlagos nettó?

A tervezet szerint az idén 10,7 százalékkal növekedhetnek az átlagos nettó fizetések, majd ennél valamivel alacsonyabb, de még így is jelentős, 8,8 százalékos emelkedés jöhet.

Tavaly a - családi adókedvezmények nélkül számolt -  átlagos havi nettó fizetés 197 ezer forintot tett ki. Ez az összeg az idén a költségvetési javaslat szerint 219 ezer forintra hízik, jövőre pedig már elérheti a 238 ezer forintot - minden egyéb, a nettó fizetést érintő paramétert változatlanul hagyva.

Versenyszféra vs. költségvetési szektor

A kormány előrejelzése szerint a versenyszférában és a költségvetési szektorban eltérő tempóban gyarapodnak majd a nettó fizetések. A versenyszférában az idei 10,4 százalékos növekedést jövőre 9,3 százalékos emelkedés követi. A költségvetési ágazatban eközben az idén magasabb, 11,4 százalékos emelkedés után jövőre 7,3 százalékos növekedést ígér a kabinet.

Konkrét összegekben ez azt jelenti, hogy a 2019-re a versenyszférában átlagosan 249 ezer forintos - családi adókedvezmény nélkül számolt - nettó fizetés várható, a költségvetési dolgozók pedig mintegy 219 ezer forintos nettóra számíthatnak. (Az interaktív adatgrafika a nettó fizetések várható változását mutatja éves bontásban.)

Lényeges azonban, hogy egyrészt ezek a számok egyfelől nincsenek kőbe vésve, csak a költségvetésben szereplő prognózis alapján a várható nagyságrendeket mutatják. Másrészt pedig az átlagos nettó fizetések növekedését a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése jelentősen befolyásolhatja.

Szintén lényeges kérdés, hogy az évek óta tartó jelentős béremelkedéssel párhuzamosan mindenképpen hatékonyabbá kell tenni a termelést, azaz javulnia kell a termelékenységnek, különben versenyhátrányban kerül a magyar gazdaság. Nem beszélve arról, hogy a dinamikus és tartós bérnövekedés a vállalatokat is nehéz helyzetbe hozza: komoly költségnövekedést jelent ugyanis a vállalkozásoknak, így egyre nehezebb lesz életben maradniuk.

Képünk forrása: Napi.hu/Szabó Dániel