Dávid Ferenc felidézte, hogy a kérdés rendezésére még májusban a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közös ajánlást fogadott el. Eszerint a vasárnapi munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot 100 százalékra, a legalább havi egy szabad vasárnapot kettőre emelnék a kiskereskedelemben.
A VOSZ főtitkára szerint ez egy korrekt tárgyalási alap, azonban a munkáltatói oldal két másik szereplője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták.
Dávid Ferenc úgy fogalmazott: tekintettel a kereskedelemre jellemző alacsony átlagkeresetekre és a szektort sújtó akut munkaerőhiányra, azokban a vállalkozásokban, ahol piaci értelemben van forrás ki kell, hogy tudják fizetni a munkavállalóknak a 100 százalékos bérpótlékot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a VOSZ a korábban felvetett sávos pótlékrendszert nem támogatja, hiszen ez nagy mértékben megnövelné a vállalkozók adminisztrációs terheit.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke úgy nyilatkozott: a szövetség szerint a kereskedelmi ágazatban kialakult alacsony bérekre és a magas bérfeszültségre nem a vasárnapi bérpótlék emelése jelenti a megoldást, hanem egy átfogó, akár hosszabb távú bérrendezés a szektorban. A szervezet célja, hogy a VKF tárgyalások révén, a kormánnyal közösen el tudjanak érni egy bizonyos járulékcsökkentést, példaként a munkahelyvédelmi akciót említette.
A MASZSZ, a Liga és a VOSZ közös ajánlásáról kifejtette: közös vélemény kialakítására mindenkinek joga van, a VKF azonban azért van, hogy az olyan fontos kérdésekben, mint a vasárnapi munkavégzés a kiskereskedelemben, a testület keretein belül jöjjön létre valamilyen megegyezés. Hiszen a VKF-szintű megállapodásban benne van minden munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet, valamint a kormány is.
Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke az MTI-nek azt mondta: a szövetség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) álláspontjával ért egyet, amely szerint a vasárnapi nyitva tartás rendezésénél a munkavállalók jövedelmét, szabadságát, pihenőidejét úgy kell szabályozni, hogy a dolgozók ne járjanak rosszul. A MASZSZ alelnöke beszámolt arról is, hogy a VKF második félévi ütemterve alapján tárgyalnak majd a 2017. január 1-től életbe lépő minimálbérről és garantált bérminimumról, a munkavédelem szabályozásáról, a munka törvénykönyvével, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjjal, valamint a sztrájk törvénnyel kapcsolatos témákról és a munkaerőhiány kérdéséről.