Mi lesz az Alaptörvény-módosítással? A kormány nem enged a zsarolásnak

Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta. Kijelentette: a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz. Az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak - mondta Orbán Viktor.

Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát.

Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.

Hány új munkahelyet teremtettek a kötvények vásárlói?

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a letelepedési kötvényekhez már fél áron is hozzá lehet jutni, a maradék összeget ugyanis bankhitelből pótolják, de ekkor a befektető nem kapja vissza a futamidő végén a pénzét. A képviselő feltételezte, hogy akinek a kötvény megvásárlása is gondot okoz, az nem fog munkahelyeket teremteni, ezért megkérdezte, hogy a kötvényesek hány új munkahelyet hoztak létre.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a letelepedési kötvények rendszerét sok nyugat-európai országban is alkalmazzák. Leszögezte, hogy a kötvények a nemzetgazdaságot segítik. Egyúttal azt mondta, hogy 2013 nyara óta Magyarországon összességében 470 ezer munkahely jött létre.

Staudt Gábor azt felelte, hogy ha 470 ezer munkahely jött létre a kötvények eredményeképpen, akkor ez egy európai csoda. A képviselő a választ viszont nem fogadta el, de a parlament ezt megtette helyette 108 igennel, 39 nem ellenében.

Felülvizsgálják a letelepedési-kötvényprogramot?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül.

Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte Demeter Márta.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését.

Az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"

Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) is arról beszélt, hogy szavazók 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott a kvótanépszavazáson. Kiemelte: a 17 milliárdot is meghaladó kampány ellenére a kormány mégis nyitott egy kiskaput, így a 300-400 ezer eurót megfizetni tudó bevándorlók letelepedhetnek Magyarországon, a magyar állampolgárokkal közel azonos jogokat élvezve.

Ezen kötvények értékesítésének kiszervezésével ismét a Fidesz-közeli gazdasági klientúra tett szert búsás haszonra - mondta Gyongyös9, különösen kirívónak nevezve Gaid Faraon szaúdi üzletember ügyét, akit a Forbes magazin a világ 10 legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolt, és aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt pénzügyi hálózattal.

Mint mondta, az üzletember szintén így került Magyarországra, és kapcsolatba került a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel. Azt kérdezte, nem éreznek ellentmondást, hogy miközben a szavazók 98 százaléka nemet mondott az idegenek betelepítésére, addig a kötvénnyel tágra nyitották a kapukat kétes hátterű, terrorizmussal összefüggésbe hozható üzletemberek előtt?

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint nem nyitották tágra a kapukat sem kétes hátterű, sem terrorgyanús személyek előtt. Mint kifejtette: az említett néven senki nem kapott letelepedési engedélyt Magyarországon.

A kötvényigénylés rendszere elviekben kizárja, hogy terrorista, vagy terrorizmussal összefüggésbe hozható, az Interpol, Europol által körözött személy, vagy a magyar körözési nyilvántartásba szereplő ember ilyen kötvényt vásárolhasson - mondta.

A program bevezetésétől nemzetbiztonsági érdek miatt négy, közbiztonsági okból két kérelmet utasítottak el, családtagok esetében előbbi ok miatt kilenc, utóbbi ok miatt pedig egy kérelmet utasítottak el. Ha valaki méltatlanná válik az engedélyre, az visszavonható - közölte az államtitkár, aki szerint a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal összefüggésbe hozható vállalkozások sem tudtak megtelepedni.

A gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?

Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte Vona.

A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".

Jobbik: a kormány mondjon le a kötvényekről!

Apáti István (Jobbik) a letelepedési kötvények intézményét bírálta arra hivatkozva, hogy azt kizárólag offshore-hátterű cégek jegyzik le, és ezt követően ők járnak jól a profittal. Szerinte nehéz elhinni, hogy a 80 milliárd forintos forgalomból nem vándorol Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és barátai zsebeibe. Az ellenzéki politikus a kötvények vásárlóinak ellenőrizhetőségét is vitatta, szerinte egyes országokban "a pásztorkutya is tud a kecskétől erkölcsi bizonyítványt venni". Azt kérdezte a tárcavezetőtől, hajlandóak-e lemondani a profitról.

Rogán Antal válaszában kiemelte, hogy a kötvényekről 2012-ben nyílt parlamenti vita volt, minden döntést nyíltan hoztak meg a gazdasági bizottságban, ahol Volner János, a testület akkori jobbikos alelnöke egyszer sem kérdezett a témában.

Értékelése szerint a program teljesítette a célját, csaknem 1 milliárd euró forrás bevonását tette lehetővé, és öt évig nincsenek kamatkiadások. A miniszter kitért arra is, hogy a biztonsági kockázatokat azzal tisztázták, hogy a belügyminiszter többszintű ellenőrzési rendszert alakított ki, az ellenzéki példák pedig nem igazak: "a Pharaonok soha nem igényeltek, nem is kaptak letelepedési kötvényt", és senki nem kapott semmilyen karib-szigeteki papírral sem, mert az adott ország szerinti hatóságok igazolásával kell minden alkalommal részt venni a programban.