A monetáris tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nem hagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a monetáris tanács tagjai egyhangúlag igennel szavaztak az alapkamat 0,90 százalékon és az egynapos jegybanki betét -0,05 százalékon tartására.

A tanács megítélése szerint a következő hónapokban a fogyasztóiár-index átmenetileg emelkedik, majd év végére a jelenlegi szint közelébe mérséklődik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.

A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. A monetáris tanács előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

A jegyzőkönyv szerint a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a beruházások jelentős emelkedése mellett a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése is. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A március végén lezárult növekedési hitelprogram kivezetése után a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017-ben kibővített piaci hitelprogram (php) biztosítja. A php második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kkv-hitelezés bővülése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

A jegyzőkönyv szerint a döntés megvitatása során a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából nem történt olyan fejlemény a gazdasági folyamatokban, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná.

A bankrendszeri likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat az MNB a 2016. októberben bevezetett és 2017. márciusban hosszabb futamidőkkel kiegészített finomhangoló eszközökkel kezeli. Az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás augusztus elejére 950 milliárd forintra emelkedett.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, a 6 és 12 hónapos futamidejű eszközök alkalmazása sikeresen hozzájárult ahhoz, hogy a laza monetáris kondíciók tartósan fennmaradjanak. A grémium a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti.

A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A monetáris tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki a monetáris kondíciók alakulásában elvárt hatást. A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb szeptemberben dönt a negyedik negyedév végi szintről.

Mindezek figyelembe vételével az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, illetve az egyhetes hitelkamat tartását minden tanácstag támogatta.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését szeptember 19-én tartja, amelyről október 4-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.