A várakozásokkal összhangban a monetáris tanács (MT) nem változtatott az alapkamat szintjén: továbbra is 2,1 százalékon áll az irányadó ráta. Egyrészről a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, illetve az inflációs nyomás az idei év egészében alacsony marad. Másrészről Balog Ádám alelnök korábbi véleménye szerint a jelenlegi makrogazdasági kilátások mellett a kamat szinten tartásával középtávon elérhető a jegybank 3 százalékos célja. A várttól elmaradó szeptemberi infláció (-0,5 százalék) sem ad okot a lazításra, ugyanis más tényezők hatása ellensúlyozhatja azt, jegyezte meg az alelnök - kommentált Barczel Vivien, az Erste Bank Zrt. elemzője.

Nyomás az Egyesült Államok felől érkezhet, ahol feltehetően a jövő év közepén emelhetik az alapkamatot. Azonban az Európai Központi Bank (ECB) gazdaságélénkítő programjai (TLTRO, ABS vásárlások), illetve vártnál is alacsonyabb irányadó kamata fenntarthatja azt a környezetet, amiben az MNB is lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.

Kapcsolódó

Az év utolsó néhány hónapjában sem várható jelentősebb áremelkedés, egyedül decemberben nőhet 1 százalékra az árszínvonal. Jövőre azonban nagyobb mértékű emelkedést várnak az Erste elemzői az infláció esetében, mellyel éves átlagban elérhető a 3 százalékos cél. Hosszú távon maradhat a 2,1 százalékos kamatszint, csak 2015 után jöhet szigorítás - fogalmazott Barczel.

Az MNB döntése megfelelt a piaci várakozásoknak és a jegybanki döntéshozók iránymutatásának. Az elmúlt időszakban beérkezett makrogazdasági adatok és piaci folyamatok a gyengébb gazdasági növekedés és az alacsonyabb inflációs pálya irányába mutatnak, ami felveti az esélyét annak, hogy esetleg az MNB is újra kamatcsökkentésbe kezdene - állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere.

Globális szinten is az látszik, hogy a jegybanki döntésekkel kapcsolatos várakozások változnak: a szigorítás esetében az időpont kitolódik, ahol pedig az élénkítés van napirenden, ott egyre agresszívabbá válnak a várakozások. A közvetlen régiónkban is ezt tapasztaljuk, hisz a román és lengyel jegybank esetében a piac egyre lejjebb várja a kamatvágások végpontját. Ennek ellenére az év végéig nem számítok újabb kamatvágásra az MNB-től, a fókuszban inkább a hazai deviza árfolyama lesz majd, a jegybank feltehetően igyekszik minden jelentősebb forintgyengülést meggátolni - mondta Bebesy.

A jegybank továbbra is optimista, a belső kereslet élénkülésére és arra számít, hogy a fajlagos munkaköltségek növekedése az infláció lassú emelkedése irányába hat, miközben az euró-forint árfolyam elmúlt félévben megfigyelt fokozatos gyengülése tompíthatja a külső környezetből származó erős deflációs hatásokat - jelentette ki Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint az európai üzleti bizalomban látható megrendülés és a vártnál rosszabb beszerzési menedzser index-adatok a csökkenő aktivitás miatt a magyar feldolgozóipar jövőképére is negatívan hatnak. Egy ilyen forgatókönyv arra késztetheti a magyar jegybankot, hogy további kamatcsökkentéssel serkentse a hazai gazdasági aktivitást. A prognoszta arra számít, hogy decemberben az MNB lefelé módosítja inflációs prognózisát és út nyílhat a további monetáris lazítás felé 2015 elején.

Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA hozam 2 százalékon áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők jelenleg nem áraznak további kamatvágást, az FRA hozam a 2 százalékos értékhez tapadt.

Az euró-forint kereskedési sávja az elmúlt egy hónapban átkerült a 305-310-es tartományba; a jegyzést a devizahiteles csomaggal kapcsolatos hírek, a globális események, illetve az MNB esetleges további monetáris lazítása lökheti ki ebből a zónából. Év végén a jelenleginél erősebb, 298 körüli értékkel számol Kuti; 2015-ben a devizahiteles rendezéstől függően forintgyengülést vár.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.