A július végi jegybanki kommunikáció fényében csak az igazán élénk fantáziájú elemzők várhattak más kimenetelt, mint a mai döntés - az irányadó kamatszint 2,1 százalékon tartása teljes mértékben megfelel a piaci konszenzusnak - kommentálta az MNB MT kamattartását Pintér András, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere. Az előző ülés óta ugyanis a geopolitikai konfliktusok ellenére sem történt olyan tőkepiaci mozgás, amely a döntéshozókat korábbi álláspontjuk felülvizsgálatára késztethette volna. Különösen mert az akkor megfogalmazott előretekintő iránymutatás - amely szerint a jegybank legalább 2015 végéig tartani szeretné a jelenlegi kamatszintet - hitelességének erősítéséhez időre van szükség.
A következő hónapokban ezen üzenet gyakori megerősítésére lehet számítani - a tartósan alacsony kamatszint megcélzásának folyamatos hangsúlyozása és a hónapról hónapra ezt a célt igazoló gyakorlat lehetnek ugyanis azok az eszközök az MNB kezében, amelyekkel a piacot ennek beárazása irányába próbálhatja terelni. Azonban a jegybank helyzete nem egyszerű: az MNB úgy próbál egy, a fejlett piacokra jellemző monetáris politikai eszközt (tartósan alacsony kamatkörnyezet fenntartása - forward guidence) alkalmazni, hogy az ország feltörekvő gazdaságként változatlanul ki van téve az olykor meglehetősen heves befektetői hangulatingadozásoknak és az ehhez kötődő tőkemozgásoknak. A következő hónapok így arról is szólhatnak, hogy a piac megpróbálja kitapogatni, hogy a hivatalosan kommunikált inflációs célkövetés és a gazdasági növekedés támogatása mellett milyen súllyal szerepelnek egyéb tényezők az MNB döntési függvényeiben - véli Pintér.
A geopolitikai feszültségek ellenére az euró/forint árfolyamban, a hosszabb futamidejű állampapírok hozamainál és az országkockázatot tükröző cds-szintben is az augusztus eleji megugrást követően a stabilizálódás jelei mutatkoznak - véli a prognoszta.
Az első kamatemelést még távolinak érezzük a jelenlegi piaci viszonyok közepette - fogalmazotttak Kiss Mónika, az Equilor Zrt. senior elemzője. Várakozásuk szerint a 2013. novemberi rezsicsökkentések kifutása miatt az év végére az inflációs mutató 1 százalék körüli értékre emelkedhet, jövőre pedig 2.5-3 százalékra gyorsulhat.
A közeljövőben három hatás befolyásolja az inflációt: az újabb rezsicsökkentések szeptemberben (áram mínusz 5,7 százalék) és októberben (gáz mínusz 3,3 százalék) lefelé hatnak, az orosz tilalmi listán lévő élelmiszerek túlkínálata enyhén csökkenti az árnyomást; a gyengülő forint az importtermékek árán keresztül alacsony mértékben, de emeli az inflációt. Az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA hozam 2,14 százaléken áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők jelenleg nem áraznak további kamatvágást. A forint számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra.
Az MNB nem véletlenül elkötelezett amellett, hogy alacsony kamatszintet tartson: a devizahitelek kivezetése után a forinthitelek kamata a fontos, mind a kinnlevő állomány, mind a várhatóan felfutó hitelezés szempontjából. Ha nincs devizahiteles állomány, a forint is gyengébb lehet. A fő kérdés az, hogy milyen forintárfolyam mellett tartható fenn az államadósság csökkenő pályája - vélik az elemzők.