A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia új, a kormány álláspontját nem tükröző tervezete a sajnos e témában már szokásos, mind aggasztóbb eredményt mutató helyzetértékelés és modellszámítások alapján készített előrejelzések mellett (ezekről egy későbbi cikkben számolunk be) számbaveszi az energiamegtakarítást eredményező hazai pályázati programok eredményeit is. A pályázatok jó része korábbi kormányzati ciklusban indult, így érdekes lehet az is, hogy a tervezetben nem kis terjedelmet szentelnek az ezekkel összefüggő korábbi stratégia (NÉS-1) értékelésének.

Eszerint, összességében megállapítható, hogy az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát kellő szakmai megalapozottsággal dolgozták ki, ugyanakkor azt nem vette figyelembe, hogy az éghajlatváltozás hatásai a térben differenciáltan jelentkeznek és a társadalmi-gazdasági rendszerek területi különbségeiből fakadóan az egyes térségek alkalmazkodóképessége is eltérő. A cselekvési irányok nem tükröződtek a NÉS-1 átfogó jövőképében, hiszen az nem fogalmazott meg állításokat arra vonatkozóan, hogy a stratégia kidolgozói miként képzelik el a jövőben az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás kérdését - fogalmaznak.

Negyedmillió háztartás nyert

A NÉS-1 gyengesége az új verzó szerint, hogy nem vette figyelembe a stratégia elemeinek megvalósíthatóságához rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. A 2007-2013-as költségvetési tervezés során nem határoztak meg kifejezetten az éghajlatváltozás mérséklésére és az adaptáció erősítésére vonatkozó konstrukciót, (...) számos esetben a NÉS-1 célkitűzéseihez nem, vagy csak részben kapcsolódó projekteket támogattak. A stratégia céljainak megvalósulását gátolta, hogy a kvótabevételek meglehetősen kiszámíthatatlanok, nehezen tervezhetőek, amit fokozott a nemzetközi kvótapiacokon az elmúlt években tapasztalható jelentős árfolyamcsökkenés is. Mindezek ellenére e források terhére 2008 és 2012 között számos programot hirdettek meg összesen több mint 41 milliárd forint keretösszeggel.

A dokumentum számadatokkal összesíti a hazai energetikai pályázatokat. Eszerint 2008 óta az energiamegtakarítást eredményező pályázati programok (Lakóépületek és Környezetük Felújításának Támogatása Program, Zöld Beruházási Rendszer, Új Széchenyi Terv) keretében összesen közel 56 milliárd forintot ítéltek meg több mint 10 000 pályázat megvalósítására. A pályázatok eredményeként 251 448 lakóegység - a lakásállomány valamivel több mint 5 százaléka - energetikai korszerűsítésére került sor, ennek köszönhetően az éves széndioxid-megtakarítás mértéke meghaladhatja a 80 ezer tonnát, az energiamegtakarítás mértéke pedig megközelíti a 670 gigawattórát - vagyis a programok összességében mintegy 1,5 százalékkal csökkentették Magyarország éves energiafogyasztását. Mindez tetszetősen hangzik, azonban a szakemberek ennél jóval nagyobb források hasonló célra való kijelölését is indokoltnak tartanák, miután az európai összevetésben zömmel korszerűtlen magyar lakóingatlan állomány fejlesztése rendelkezik a legnagyobb energiahatékonyság-növelési potenciállal az összes érintett területtel összevetve (ipar, közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság). Az Energiaklub 2011-es számításai szerint (Negajoule 2020) a gazdaságos potenciált tekintve 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene, elsődlegesen hőszigetelésre és nyílászáró-cserére irányuló beruházást végrehajtani, ami 30 százalékos támogatási intenzitás mellett az államnak évente 85 milliárd forintjába kerülne.

Energiamegtakarítást eredményező pályázati programok adatai (2013. májusi állapot):

A vizsgált időszakban a Zöld Beruházási Rendszer keretében meghirdetett pályázatok jelentették a hazai lakossági energiamegtakarítási programok legfőbb forrását. A Zöld Beruházási Rendszer finanszírozását a nemzetközi kvótakereskedelemben a kibocsátási egységek értékesítése biztosítja. Nemzetközi előírás, hogy a kibocsátási egységek értékesítésének bevételei kizárólag az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére fordíthatóak, míg a közösségi kvótabevételnek felét kell előírás szerint zöldgazdaság-fejlesztési beruházásokra költeni. Az Állami Számvevőszék "légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről szóló" jelentése szerint a kvótakereskedelem első hazai bevétele már 2008-ban realizálódott, ennek ellenére a bevételek felhasználására kialakított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) beindítása elhúzódott - fogalmaznak. A ZBR jogi, szervezeti hátterét a bevételeket követően másfél évvel később alakították ki. A támogatási döntések meghozatala, valamint a támogatások kifizetése jelentősen késett, érdemben csak 2010-2011-ben kezdődhetett meg. Idén május közepéig összesen 113 049 lakóegység részesült mintegy 37,75 milliárd forint támogatásban a Zöld Beruházási Rendszeren belül.

A dokumentum ugyan nem említi, de az energiahatékonysági célra a költségvetésben elkülönített források összege jövőre tovább csökken, 743 millió forintra, miután idén még több mint egymilliárd forint állt rendelkezésre (a 2011-es büdzsében még 3,3 milliárd forint volt lakossági energiahatékonyságra). Közben a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerre (ZFR) a 2013-as 5,2 milliárd után 9,5 milliárd forint jut, a témafelelős NFM azonban máig nem hozta létre a ZFR rendszerét, és előzetes elképzeléseit sem ismertette - számolt be a Greenfo.hu, amely szerint az idei 5,2 milliárdot nem helyezték ki, és csak találgathatunk arról, hogy milyen célra és milyen rendszerben lesz elérhető. Jelentősebb fejlesztési programot jelentett be még májusban Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Ezek szerint a több mint kétmillió 1945 és 1990 között épült családi ház energetikai felújítása kezdődhet európai uniós támogatással - apró szépséghiba, hogy csak 2017-ben.

Közösségi pályázati programok

Az első éghajlat-változási stratégia céljainak megvalósítását a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) számos konstrukciója is támogatja, azonban a legtöbb esetben csak közvetett kapcsolat mutatható ki az egyes konstrukciók és a NÉS-1 céljai között. Ez főként abból fakad, hogy az operatív programok tervezése időben jóval megelőzte a NÉS-1 kidolgozását, így a kapcsolódási pontok azonosítása csak utólag volt lehetséges. A stratégia céljainak megvalósulását a megújuló energiaforrás hasznosítás növelését, az energiahatékonyság javítását és a fenntarthatósági szempontú szemléletformálást támogató pályázati konstrukciók közvetlenül szolgálják. E támogatási konstrukciókra összesen több mint 115 milliárd forintot ítéltek meg (2353 darab pályázathoz) 2013. június 14-ig.

A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia első változatához kapcsolódó KEOP konstrukciók főbb adatai (2013. júniusi állapot):

A megújuló energiaforrás hasznosítás növelésére 913 pályázat részesült közel 57 milliárd forint támogatásban. Az energiahatékonysági pályázatok a Zöld Beruházási Rendszerben megítélt támogatáshoz hasonló nagyságrendben, összesen közel 44 milliárd forint támogatásban részesültek, a kapcsolódó szemléletformálási pályázatokra - 829 projekt - pedig 15 milliárd forintot ítéltek meg. Közép-Magyarországon a KEOP forrásokra csak korlátozottan lehetett pályázni, így a régióban - Budapest kivételével - lényegesen alacsonyabb mind a pályázatok száma, mind pedig a megítélt támogatás összege. Összességében megállapítható, hogy a nyertes pályázatok száma jelentős összefüggést mutat a járások népességnagyságával és fejlettségével. Jelentős problémát jelent ugyanakkor, hogy a hátrányos helyzetű térségek (Baranya és Somogy megye, valamint Fejér megye déli része, továbbá az észak-keleti határ menti területek és a Közép-Tisza-vidék) kevesebb támogatást képesek vonzani, így lemaradásuk fokozódik - derül ki a stratégiatervezetből.