Mivel még a 2011 márciusi fukusimai történések háttere sem ismert tökéletesen, felmerül a kérdés, nem volt-e túlságosan korai az összeurópai stresszteszt - fogalmazott Perger András, az Energiaklub projektvezetője a szakpolitikai intézet nemzetközi szakértők közreműködésével tartott sajtóbeszélgetésén, ahol az atomerőművek európai stressztesztjének kritikája mellett azokról a problémákról is szó esett, melyeket a régiós országok atomerőműveiben találtak. A tesztek során például az emberi tényező szerepét sem tanulmányozták, noha ennek a tényezőnek nyilvánvalóan kiemelt szerepe van. A szakember szerint az is kérdéses, érvényesült-e politikai befolyás a folyamatban. Az elemzések szerinte mindenhol a "mi erőművünk a legbiztonságosabb" jellegű megállapításokkal zárultak, és bár megoldandó problémákat is felszínre hoztak, elgondolkodtató, hogy azokat csak a fukusimai események tükrében tartják anyagi ráfordításra érdemesnek.
A jelentések mentesek az éles megfogalmazásoktól, ami összefügghet azzal a ténnyel, hogy az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportjának (European Nuclear Safety Regulators Group; ENSReG) hatóköre nem terjed ki az egyes országokban működő nukleáris kapacitásokra, azok az adott állam saját hatóságainak felügyelete alatt állnak - mondta Antonia Wenisch, reaktorbiztonsági szakértő (Austrian Ökoinstitut).
Nem szempont
A stressztesztek egy sor potenciális kockázati forrást eleve nem tettek a vizsgálat tárgyává, mivel azok alapvetően a Fukusima-esetből indultak ki. Így például - bár a tüzelőanyag-tárolás kockázatait fölmérték - nem kutatták a nukleáris hulladék tárolásával összefüggő biztonsági kérdéseket. A földrengés, elárasztás és egyéb szélsőséges időjárási helyzetek hatásainak vizsgálata mellett a szakértők a stresszteszt keretében explicite nem elemezték a terrorcselekmények, például repülőgép-becsapódás lehetséges következményeit. A súlyos balesetek, illetve az esetleges veszélyhelyzeti állapotok kapcsán a 2012 márciusi, a magyarországi szakértői felülvizsgálatról szóló végső jelentés is meglehetősen általános, helyenként talányos marad: Eszerint "általánosan elmondható, hogy a nemzetközi felülvizsgálat nem azonosított jelentős gyengeségeket. A súlyos balesetek kezelésének a Magyarországon elhatározott módja átfogónak látszik, mindamellett vannak még olyan területek, ahol további lehetőség van a biztonság növelésére."
Ezzel együtt az eredmények szerint számos további intézkedés szükséges a földrengések, illetve az áradások, árvízek elleni védettség fokozása érdekében. Különösen az árvízek esetében igaz, hogy az átlagosan közel három évtizede üzemelő erőművek tervezésekor még a szempontok között sem szerepelt ez a veszélyforrás. (Az országoknak a következő hónapokban saját nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk a megteendő intézkedésekről.)
Bizarr helyzet
A sajtóbeszélgetésen a stressztesztekkel kapcsolatban többször elhangzott kritikai észrevétel volt, hogy maga a folyamat meglehetősen zárt, amelybe alig engedtek betekintést a közvéleménynek. Aggályos, hogy gyakran éppen az üzemeltető cég delegálta a vizsgálatot végző szakértőket, az érdekeltségek összeérése miatt pedig vélemények szerint kétséges lehet a vizsgálat megfelelősége is. A sajtóbeszélgetésen részt vevő romániai, illetve bulgáriai, a nem kormányzati szektorból érkező szakmai projektvezetők szerint bizar helyzet állt elő azzal, hogy számos döntéshozó ilyen körülmények között is további tervezett bővítésekről beszél.