Azt is vizsgálták, hogy mely életesemények hatására kezdenek takarékoskodni az emberek. Ezek két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a munkáltató általi ösztönzők, amelyek kellő lökést adhatnak a munkavállalóknak, hogy megtegyék az első lépéseket a rendszeres megtakarítás irányába, a másikba pedig azok az életesemények, amelyek katalizátorként szolgálnak az egyén számára.
Hiába próbálkozik a munkáltató
Magyarországon a globális átlaghoz képest sokkal kisebb mértékben indítják el a munkavállalókat a rendszeres megtakarítás felé a munkáltatóhoz köthető okok. Tízből három magyar munkavállaló kezdett takarékoskodni a munkáltató miatt, míg nemzetközi szinten tízből négyen, ami a nyugdíjrendszer második pillérének magyarországi hiányáról árulkodik.
A magyar munkavállalók csupán 7 százaléka kezdett el takarékoskodni amiatt, hogy a munkáltatója automatikusan beléptette a munkáltatói nyugdíjprogramba, miközben globálisan 15 százalék döntött ennek hatására. Hasonlóképpen, a munkavállaló nyugdíjcélú megtakarításához felajánlott munkáltatói hozzájárulás a magyar munkavállalók 4 százalékát, míg nemzetközi szinten a munkavállalók 12 százalékát mozgatta meg. Ugyanakkor a magyarok nemcsak a munkáltatói nyugdíjprogramok hiánya miatt maradnak le a világátlaghoz képest abban, hogy a munkáltatóhoz kapcsolódó okok miatt kezdenének el takarékoskodni. Magyarországon csupán a válaszadók 6 százaléka jelezte, hogy munkába álláskor kezdett el félretenni a nyugdíjára, miközben a világban ugyanez az arány 11 százalék.
Ha öregszik, gondol a nyugdíjra
Ezzel szemben az életszakaszhoz köthető okok sokkal több magyar munkavállalót sarkallnak megtakarításra (43 százalék), ami nem sokkal marad el a nemzetközi átlagtól (47 százalék). Egy bizonyos életkor betöltése 29 százalékot inspirált megtakarításra, a családalapítás további 16 százalékot.
A felmérés szerint a magyarok 28 százaléka minden különösebb ok nélkül kezdett el takarékoskodni, vagy olyan okból, amelyre már nem emlékszik. Ha nem is azonosítható be pontosan a kiváltó ok, a megtakarítás szokásának kialakítása a lényeg.
A magyar munkavállalók alig negyedének (24 százalék) van vészhelyzeti terve arra az esetre, hogy miből fognak megélni, ha munkaképtelenné válnak. Azon kevesek közül, akiknek van ugyan vészhelyzeti tervük, sokan olyan forrásokra támaszkodnak, amelyek nem kifejezetten erre a célra valók, például saját megtakarításaikra, az otthonuk eladására, vagy a házastársuk jövedelmére, bár sokan rendelkeznek munkanélküliség esetére szóló biztosítással is.
Annak érdekében, hogy a magyar lakosság megfelelőképpen fel tudjon készülni a váratlan eseményekre és a nyugdíjas éveire, az Aegon Magyarország Zrt. pénzügyi edukációs kampányt indít a tavaly elindított Aegon Pénzügyi akadémia keretén belül. A kezdeményezés lényege, hogy az érdeklődők a webes felületen keresztül színes és hasznos tartalmakon keresztül bővíthetik pénzügyi ismereteiket - mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója.
Címlapkép forrása: Shutterstock