Magyarország a régiós országok közül a legerőteljesebben integrálódott a világgazdaságba, de ehhez a gazdaságpolitika - nem csak az elmúlt 1-2 évben - nem alkalmazkodott megfelelően, ami jelentős eladósodást eredményezett  - mondta Simor András jegybankelnök a GKI Gazdaságkutató Zrt. mai, Újratervezés című konferenciáján.

Óriási alkalmazkodás történt a magyar gazdaságban a válság kezdete óta, alapvetően a magán-, de az állami szektorban is, mégis a legkockázatosabbnak tartanak minket a piacok. Ennek a devizaadósság-problémán túl Simor szerint az az oka, hogy hiányzik a befektetői bizalom a gazdaságpolitika irányultságát illetően. Ahhoz, hogy a gazdaság növekedési, az adósság pedig csökkenő pályára álljon, elengedhetetlen a befektetői bizalom visszaszerzése - húzta alá a jegybank elnöke.

Kapcsolódó

Az MNB-nek az a dolga, hogy a bizalomhiányt következetes, kiszámítható politikával a lehető legkisebbre csökkentse - fogalmazott Simor. Hozzátette: a kamatemelésre pontosan azért volt szükség, mert a kockázati felárak növekedése és a forint gyengülése azt mutatta, hogy jelentős bizalomhiány áll fenn a magyar gazdasággal szemben, ami csökkenti a gazdaság stabilitását. Az MNB a szigorítással időt adott a kormánynak, hogy a nemzetközi szervezetekkel a megállapodásokat megkösse és mindazokat az intézkedéseket meghozza, amelyek a stabilitás irányába terelik a gazdaságot - mondta a jegybankelnök.

Rendkívül hasznos volna egy pénzügyi védőháló kialakítása Magyarország körül, illetve minden olyan megszólalástól tartózkodni kell, ami a befektetőket Magyarországtól elrettenti - vélekedett Simor András.

Ha többletes a fizetési mérleg és csökken az államadósság, miért hiányzik mégis a befektetői bizalom? - tette fel a kérdést Simor András. A forint a zlotyhoz, a cseh koronához és a lejhez képest alulteljesítővé vált. Magyarország relatív kockázati megítélése a régióhoz - a visegrádi, a balti, balkáni országokhoz - képest a 2008-2009-ben együtt mozgott, a leszakadás 2010 áprilisától indult be, ma rekordszinten van a negatív irányú eltérés.

Ebben a megváltozott környezetben nem megvalósítható a külső forrásokra alapozott növekedési politika, azaz a növekedést tartósan a hazai megtakarításokból kell finanszírozni. Éveken keresztül kevesebbet kell költeni, mint a jövedelmünk, azaz nettó megtakarítást kell produkálni.

Önmagában a megtakarítások értéke kevés az adósságcsökkentéshez, ehhez hozzátartoznak a növekedési kilátások, a reálkamatok és a forintárfolyam alakulása is.

Megszorítások kellenek 2013-ban

Az MNB szerint a GDP 3 százaléka lehet 2012-ben a költségvetési hiány, de a zárolásokkal - ha csak nem történik olyan rendkívüli esemény, amely ezek felhasználását szükségessé teszi - a kabinet által tervezett 2,5 százalékos cél teljesülhet. 2013-ra viszont jelentős intézkedések szükségesek a hiány tartásához akkor, ha a kormány valóban ki akarja vezetni az átmeneti bevételnövelő intézkedéseket - húzta alá Simor.

Magyarország adóssága nem csökken olyan mértékben, mint amit a külső finanszírozási képesség változása indokolna, hiszen az adósság jelentős része devizában van - ami a forint gyengülésével nő -, másrészt az eladósodottságot a GDP-hez mérjük, ami nemigen növekszik.