Az elmúlt évben a köbméterenként 80 forintos árról kevesebb mint 50 forintra csökkent az az ár, amelyet a közműhivatal elismer a lakossági földgáz beszerzési áraként, ám a számlákon továbbra is 110 forint körüli összeg jelenik meg - derül ki a Népszabadság cikkéből. Erre egyértelmű magyarázattal az energiakutató intézet (REKK) munkatársai sem szolgáltak sajtótájékoztatójukon.
Lehet, hogy az elismert ár és a valós piaci ár, amelyen a szolgáltatók a gázt beszerzik, eltér egymástól - az utóbbi jóval magasabb -, vagy a lakossági tarifában szereplő egyéb költségek növekedtek. Elvileg lehetséges, hogy ha az állami szolgáltatókénál tartósan alacsonyabb tarifával lehetne gazdaságosan kiszolgálni a fogyasztókat, akkor - a korábbi csődök ellenére - újra megjelennének a piacon az alternatív szolgáltatók. Erre azonban nem sok esély van, mert egyes szakértők szerint a lakossági gázár még mindig jóval a piaci ár alatt van.
A Paks 2 beruházással kapcsolatban a REKK nem kívánja kommentálni azt, hogy a kormány a Rothchild Bankház tanulmányára hivatkozik. E vizsgálat szerint az atomerőmű bővítése megtérülne az országnak. A REKK modellje szerint több esély van arra, hogy az új blokkokban termelt áram sosem hozza vissza a beruházásra költött pénzt. Ráadásul az orosz-magyar állami fejlesztéssel kapcsolatos uniós kifogások kihúzzák a szőnyeget a budapesti kormány üzleti modellje alól.