Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint a kockázati felárak mérséklődtek a kamatdöntést megelőző hónapban az EKB kamatcsökkentése, a fejlődő piacok irányába megélénkülő tőkeáramlás miatt. Emellett a magyar kormánynak a nemzetközi szervezetekkel megkezdett tárgyalásai sikerességére vonatkozó várakozások is a felárak csökkenése irányába hatottak.

A tanács elemzésében megállapította: a magyar ötéves CDS-felár (a magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztési leállásának kockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók) mintegy 40 bázispontos csökkenést követően 480 bázispont környékére mérséklődött júliusban.

A forint/euró árfolyam közel azonos szinten állt a júliusi kamatdöntéskor, mint egy hónappal korábban. A vizsgált időszak alatt a lengyel zloty és a cseh korona is 2 százalékot erősödött, igaz, a zloty esetében meghatározó volt a kamatcsökkentési várakozások felerősödése nyomán meginduló nem-rezidens kötvényvásárlás devizaárfolyam-hatása - áll a monetáris tanács közleményében.

Az elemzésben a testület foglalkozott a kamatvárakozásokkal is, megállapítva, hogy július folyamán csökkent a piaci szereplők kamatvárakozása, a júliusi ülésre még az alapkamat tartását árazta a piac. Ugyanez mondható el az augusztusi ülésre is, szeptemberre azonban már inkább a 25 bázispontos csökkentéshez rendel nagyobb valószínűséget a piac. Bár a jegyzések csökkenő trendje már korábban megindult, a kamatcsökkentési várakozások felerősödésre vélhetően hatással lehettek a monetáris tanácstagok nyilatkozatai is.

A monetáris tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében az infláció hosszabb időszakon keresztül a cél felett alakul.

A tanácstagok többsége úgy ítélte meg, hogy a magas GDP-arányos államadósság és a relatíve magas külső adósság továbbra is sérülékennyé teszi az országot a kedvezőtlen külső sokkokkal szemben. Ezért a monetáris tanács változatlanul úgy ítélte meg, hogy az államadósság finanszírozási kockázatainak tartós mérsékléséhez szükség van az IMF/EU-megállapodás mielőbbi megkötésére - áll az MNB közleményében.

Az inflációs folyamatok mellett az ország kockázati megítélésének alakulását is eltérően értékelték a testület tagjai. A többség szerint a kedvezőtlen inflációs folyamatok mellett Magyarország kockázati megítélésének érdemi és tartós javulása még nem következett be, ezért a kamat szinten tartása mellett foglaltak állást. Ezzel szemben a testület más tagjai azt hangsúlyozták, hogy az inflációs alapfolyamatok továbbra is mérsékeltek, a kockázati mutatók pedig a júliusban tapasztalható csökkenéssel megindultak a régiós szintek irányába.

A közlemény beszámol arról is, hogy megosztott volt a tanács annak megítélésében is, hogy egy esetleges monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. Egyes tagok azt hangsúlyozták, hogy egy elsietett kamatcsökkentés - az inflációs folyamatokra és a kockázati megítélésre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett - nem növelné a gazdaság kibocsátását. Mások ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat jelenlegi szintje.

A 7 százalékos kamat tartására szavazott Simor András MNB-elnök mellett Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnök, valamint Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc. Cinkotai János és Kocziszky György voksolt kamatcsökkentésre.