Húsz éve egy józan parasztasszony gyakran jobban ismerte a saját testét és panaszainak a súlyosságát, mint ma egy többdiplomás fiatal városi értelmiségi. Az ismeretek hiánya az egyik fő oka annak, hogy a 2013 óta széles körben (addig csak elvétve működtek ilyenek), rendszerűen működő sürgősség osztályok (SBO) folyamatosan növekvő betegforgalmának legalább a felét teszi ki azon esetek aránya, amelyekben indokolatlan az SBO felkeresése.

A különbségtevésre kevés a fogódzkodó, elmaradt a lakosság tájékoztatása a sürgősségi osztályok használatának módjáról és a nemzeti alaptantervből is hiányzik az alapvető egészségtan oktatása - mondta Kullmann Tamás, a győri Petz Aladár kórház belgyógyász-onkológus főorvosa, a "Mikor forduljunk orvoshoz - 100 tünet, amelynél azonnal hívjon mentőt" című könyv szerzője a könyve bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

Az SBO-kon dolgozókon kívül mindenki alulteljesít

Noha a sürgősségi osztályok megítélése a közbeszédben meglehetősen negatív, az tagadhatatlan, hogy létezésük óta sokkal kevesebb az olyan beteg, aki túl későn, végletekig elhanyagolt állapotban érkezik kórházban, amikor már nem lehet rajta segíteni. Csak önmagában a sürgősségi ellátás intézményének a bevezetése, a kórház beutaló nélküli, azonnali felkereshetősége már ezt eredményezte - fejtegette Kullmann Tamás. Az azonban biztos, hogy a sürgősségi ellátás összes szereplője, a társszakmák orvosaitól kezdve a háziorvosokon és a kórház-igazgatóságon keresztül egészen a  betegekig, a sürgősségi szolgálatot teljesítőkön kívül mindenki kicsit kevesebbet teljesít, mint ami tőle elvárható volna - fogalmazott a könyv szerzője.

Ha a betegek megtanulnák, hogy melyik tünet indokolja az SBO felkeresését, és melyiknél lenne jobb kicsit türelmesebben otthon kivárni, amíg felkereshetik a háziorvost, vagy a szakorvost, akkor nem vennék el egymástól az időt, illetve szenvednék el a kellemetlenül hosszú várakozást az SBO-kon, csökkenne a sürgősségi osztályokat terhelő nyomás és az ott kialakuló feszültség is  - mondja Kullmann Tamás, aki belgyógyász-onkológuskén maga is rendszeresen vállal ügyeletet saját kórháza sürgősségi osztályán.

Egyszerűen, közérthetően

A Mikor forduljunk orvoshoz - 100 tünet, amivel azonnal hívjon mentőt című könyv egyszerű és szemléletes ikonokkal magyarázza el a különbséget az állapotok, tünetek között, megtanítva, hogy bizonyos panaszok milyen sürgősségi fokozatúak. Háromféle állapotot különböztet meg:

  • dobjon félre mindent és azonnal hívjon mentőt
  • saját szervezésben haladéktalanul/még aznap keresse fel a sürgősségi osztályt
  • halasztható az eset a háziorvos, vagy szakrendelő felkereséséig.

Szerzője külön hangsúlyozta, fontos tudni, hogy a sürgősségi ellátás nem azonnal ellátást jelent. Az SBO-kon meghatározott protokoll szerint (vitális paraméterek -vérnyomás, pulzus, szaturáció - és panaszok alapján 1-5 -ig triázs rendszerben sorolják be az érkezőket aszerint, hogy az állapotuk milyen gyors beavatkozást követel. Tiázs 1-es besorolású, azonnali újraélesztésre szoruló beteg nagyon ritkán fordul elő, ez az az állapot, amikor a beteg a klinikai halál állapotában érkezik, már a mentők újraélesztették, ezt kell az SBO-n folytatni, vagy a kapuban állt le a keringése. A T 2 - es besorolású beteget 15 percen belül látnia kell orvosnak, ilyen eset sincs sok, a Petz Aladár kórházban is vannak napok, amikor egyetlen ilyen állapotú páciens sem jelentkezik.

A T2-es 15 perces orvos elé kerülési idő fokozatosan nő a T5-ig, amikor is 2 óra áll erre rendelkezésre. Akkor újra ellenőrzik a vitális paramétereit, és újra kaphat T 5-ös besorolást, újabb kétórás várakozással. Legyenek a tünetek bármilyen kellemetlenek, fájdalmasak, vagy ijesztőek, ez a besorolás alapja, s ha ezek a paraméterek rendben vannak, akkor a beteg várhat kicsit, azonnal közbelépni akkor kell, ha a vitális paramétereiben változás van  - magyarázza Kullmann Tamás. Így, a szakma szabályai szerint akár egy napot is várhat valaki az SBO-n a T5-ös besorolással, ha közben érkeznek nála sürgősebb beavatkozást igénylők. A betegek felét T5-ös osztályozást kap, a két legsürgősebb, néhány eseten kívül a maradék a T3, T4-es csoport között oszlik meg.

Ez a legnagyobb kockázat

Mivel a sürgősségi ellátás az intenzív ellátás és a belgyógyászat határterületéhez tartozik, a szakértők korábban úgy vélték, a legtöbb baj az intenzív ellátásból fakadhat, ezért a fő szerepet az aneszteziológusoknak szánták az SBO-kon. A tapasztalatok azonban arra utaltak, hogy nem az azonnali ellátás késlekedése, hanem a T3, T4-es betegek helyes diagnózisának elmaradása a legnagyobb kockázat, s több életnyereséget hoz, ha a belgyógyászati részt erősítik - fogalmazott Kullmann Tamás

A könyv nagy figyelmet szentel annak is, hogy milyen, önmagában nem veszélyes tünetek társult jelenségei követelnek azonnali, vagy sürgős közbelépést. Szerzője a bemutatón arra is felhívta a figyelmet, a sürgősségi felkeresése után egyes esetekben továbblépésre, utánkövetésre is lehetőséget kellene biztosítani. Szerinte a kórház felelőssége, hogy főleg a belgyógyászati ambulanciákon, előjegyzés nélkül néhány napon belüli második vizsgálatra is lehetőséget teremtsenek. Franciaországban - ahol ilyen irányú tapasztalatokat is szerzett -  a sürgősségi osztály maga is visszahívhatja kontrollra a betegeket.

Nem láttak benne fantáziát

Kérdésünkre, hogy a világos tanácsokkal szolgáló, hiánypótló kiadványt miért nem teszi ingyenesen elérhetővé az egészségügyi tárca az SBO-kon, vagy háziorvosoknál, Kullmann Tamás elmondta, eddig négy 4 egészségügyért felelős miniszter és államtitkár figyelmébe is ajánlotta a könyvet, de egyikük sem látott benne fantáziát. A patikai forgalomba is kerülő kiadvány egyébként e-könyv formájában is elérhető lesz.