A második negyedévhez képest szemmel láthatóan lassult a magyar gazdaság növekedése éves, valamint negyedéves összevetésben is - kommentálta a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A növekedés szerkezete a várakozásoknak megfelelt, hiszen a termelési oldalt elsősorban a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdasági termelés támogatta, az ipari termelés növekedési hozzájárulása semleges volt, az építőipar viszont továbbra is visszafogta a GDP növekedés ütemét. Továbbra is érezhető, hogy önerőből, az EU-s források elapadásával a magyar gazdaság szemmel láthatóan lassabb növekedésre képes, mint például 2014-ben vagy 2015-ben.
Nem kizárólag magyar sajátosság, hogy a gazdaság lassult, hiszen a régiós társak adatai is lassabb növekedésről tanúskodnak. Az elemző egyelőre változatlanul hagyja az idei évre vonatkozó 2,1 százalékos növekedési becslését, jövőre pedig 2,8, 2018-ban pedig 2,6 százalékra számít. Pozitív kockázatot jelent a költségvetési és jegybanki oldalról érkező stimulus, ami a belső kereslet erősítésén keresztül adhat löketet a magyar gazdasági növekedésnek. Negatív kockázatot jelent a külső környezet, hiszen az új amerikai elnök hivatalba lépésével új gazdaság- és külpolitikát követhet az USA, ami esetlegesen akár még a globális növekedési kilátásokat is beárnyékolhatja. Emellett pedig a Brexit okozta fekete felhők is veszélyt jelentenek az európai konjunktúrára.
A szaktárca szerint 2017-től jelentős pozitív lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés. Az alacsonyabb járulékteher és a minimálbér emelése miatt várhatóan a bérek is nőnek és ezzel együtt a fogyasztás is.
A felhasználási oldalon a GDP-t leginkább a fogyasztás húzta, a beruházások esése valamelyest mérséklődhetett, a külkereskedelem hozzájárulása pozitív lehetett, azonban az előző negyedévinél kisebb mértékben. Az utolsó negyedévben gyorsulhat a növekedés részben az ipar várhatóan jobb teljesítménye, részben a beruházások enyhülő visszaesése miatt, míg a fogyasztás tartósan húzhatja a gazdaságot - véli - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
Az egész évet tekintve azonban a GDP növekedése valószínűleg elmarad az eddigi várt 2,2 százaléktól. Jövőre a növekedés érdemben gyorsulhat, mivel a beruházások újra nőnek. A fogyasztás növekedése tartósan erős maradhat. Ezzel szemben a külkereskedelmi egyenleg várható romlása jövőre feltehetően némileg fékezi a növekedést. Így összességében jövőre 3,3 százalékos GDP-növekedésre számít, azonban a bérek két számjegyű növekedése esetén lényegesen gyorsabb lehet a növekedés, 2018-ban pedig a belépő új autóipari kapacitások hatására 4 százalék közelébe gyorsulhat a gazdaság - véli Suppan.
A gazdaság növekedéséhez elsősorban a piaci szolgáltatások, illetve kisebb részben a mezőgazdaság is de az ipar teljesítménye a negyedév egészét tekintve ezúttal stagnálást jelzett. Az első negyedévben még bőven két számjegyű visszaesést produkáló építőipar még a harmadik negyedévben sem kapott erőre. A szolgáltatások teljesítményét az erősödő belső kereslet tovább javította. A gyengébb ipari teljesítmény ellenére a nettó export továbbra is pozitív hozzájárulást adhatott (import oldalon továbbra is visszafogott a dinamika) - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője. A részletes GDP-bontást a KSH a második becsléssel egyidejűleg, december 6-án közli. A szakértő továbbra is 2 százalékhoz közeli, azt mérsékelten meghaladó éves GDP-növekedési ütemet valószínűsít 2016-ra.
Jelentős volt a szórás az előrejelzők között, ami jól mutatja a bizonytalanságot (1,5-3,6 százalék közötti várakozások születtek) - mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. elemzője. A lassuló növekedés többé-kevésbé várható volt, látva az elmúlt negyedév havi rendszerességgel közzétett adatait. Összességében az előrejelzésénél kedvezőtlenebbül alakult a GDP-adat, ezért a korábban előrejelzett 2,3 százaléknál várhatóan mérsékeltebb lehet az 2016-os átlagos teljesítménye, hacsak nem tud a dinamika 3 százalék fölé kerülni az utolsó negyedévben. Ehhez viszonyt jelentős beruházásbővülésre és az ismét erőre kapó iparra lenne szükség, megtámogatva kormányzati kiadásbővüléssel.