Tavaly az utolsó negyedévben 143,1 milliárd forintot költöttek a magyarok dohánytermékekre. Ez 1,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a dohánytermékek átlagosan 4,2 százalékkal drágultak. Bár ez a szám csak korlátozottan alkalmas a fogyasztás pontos felmérésére, hiszen nem tudjuk, hogy hányan tértek át esetleg az olcsóbb vágott dohányra vagy a szivarkára, mégis jelenthet valamit.

Szeptemberben ugyanis újból elindult egy jövedékiadó-emelési hullám, mivel Magyarországnak is meg kell felelnie annak az európai uniós irányelvnek, amely a dohánytermékek minimális jövedékiadó-tartalmát határozza meg. Ez úgy szól, hogy 1000 szál cigarettát minimum 90 euró jövedéki adó kell, hogy sújtson, de legalább az eladási ár 60 százaléka. A felső határ 115 euró, amelynél már nem kell tartani a 60 százalékos szabályt.

Magyarországon 2016 szeptembere előtt a cigaretta jövedéki adója 15 700 forint volt ezer szálanként, plusz az eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 ezer forint. Az Európai Unió 2016. júliusi adatai szerint ezer szál cigaretta súlyozott átlagára 52 907 forint volt. Ennek a jövedéki adója 28 926 forint, amely csak 54,7 százalékot tett ki.

Jelenleg az adó mértéke 16 200 forint plusz az ár negyede, de legalább 28 800 forint.

A finomra vágott dohány esetében a minimális adó az ár 46 százaléka, de legalább 54 euró (jelenleg mintegy 16 700 forint). Itthon szeptember előtt 14 ezer forint volt a jövedéki adó mértéke, január óta pedig 16 200 forint, amely még mindig kevesebb, mint az előírás.

A cigaretták már most is nagyon drágák, a NAV friss listája szerint 950 és 1290 forint között szóródnak a 20 szálas dobozok árai. A sodort cigaretta és a szivarka ennél olcsóbban is megúszható.

Visszatérve a fogyasztásra, tavaly egész évben 586 milliárd forintot költöttek az emberek itthon dohánytermékekre, ez nominálisan 4,6 százalékkal több mint 2015-ben, viszont figyelembe véve a 4,3 százalékos dohányinflációt, minimális növekedést jelent. Legalábbis a költéseket illetően, ha ugyanis ebben több a vágott dohány, vagy a szivarka, akkor maga a valós fogyasztás nagyobb mértékben emelkedhetett.

Egy biztos, az adóbevétel csökkent

A dohánytermékekből tavaly befolyó 297,4 milliárd forint jóval kevesebb, mint a 2015-ös 323,6 milliárd, a 2014-es 287,9 milliárdot viszont meghaladja. A jövedéki adót azonban nem a fogyasztáskor, hanem a forgalomba kerüléskor kell megfizetni, így azt számos tényező befolyásolhatja. 2015 végén például, amikor az Országos Dohányboltellátó elindult, volt egy nagy betárazási hullám. Az az adóbevétel például még 2015-ben jelentkezett, holott maguk a dobozok már lehet, hogy a 2016-os eladási statisztikákban szerepeltek.

Ha viszont megnézzük, hogy 2014 és 2016 között mennyi cigaretta, finomra vágott dohány dohány és szivarka került a trafikokba, több minden kiderül. Cigarettából például 2014-ben 7,38 milliárdot vittek ki a kiskereskedőkhöz, ez a szám ugrott meg 2015-ben 7,84 milliárdra, majd esett vissza tavaly 7,45-re. Tavaly, 2014-hez képest a növekmény kevesebb, mint 1 százalék.

A dohánynál 5,67 millió kilogrammra volt igény 2014-ben, ez 2015-ben 6,46 millióra nőtt, tavaly viszont 6,3 millióra esett. 2014 és 2016 között viszont az emelkedés 11 százalék.

Szivarkából a cigarettánál egy nagyságrenddel kevesebb ment a trafikokba: 2014-ben 595 millió, tavaly előtt 513, tavaly pedig 537. Vagyis a tavalyi növekedés ellenére 2014-ben többet rendeltek.

Utóbbinál nem látszik egyértelmű trend, a finomra vágott dohány népszerűségének növekedése azonban jól kirajzolódik.

2017-ről egyelőre nincs túl sok adat, annyi derült ki az Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból, hogy januárban 23,7 milliárdot szedtek be a dohány jövedéki adójából, amely 2,2 százalékkal több éves bázison. Tekintve azonban, hogy a cigaretta minimáladója több mint 1 százalékkal, a vágott dohányé pedig több mint 10 százalékkal nőtt januárban, elképzelhető, hogy a növekedés mindössze ennek tulajdonítható.

A tömeges leszokás még messze van

Bár a dohánytermékekre költött milliárdok egyre nagyobb részt hasítanak ki a teljes kiskereskedelmi költésből, a tavalyi 6,18 százalékos részarány mindössze 0,1 százalékpontos növekedés 2014-hez képest, tavaly előtthöz viszonyítva pedig mindössze 0,03 százalékos plusz. A számok tehát azt mutatják, hogy sokat költünk dohányra, de jut pénz másra is.

2017 nagy kérdése, hogy mire elérjük a cigaretta jövedéki adójánál az uniós minimumot, rajta a 27 százalékos áfával, mennyi lesz a cigaretta és a dohány átlagára és ezt képes lesz-e követni a bérek növekedése itthon.

Olvassa el kapcsolódó cikkünket arról, hogy mit hozott az üzemanyagok jövedéki adójának emelése.