Az Eurostat adatai alapján számolva látható, hogy a szegényebb országokban olcsóbb az élet. (Ezt az összefüggést a magyar közgazdászról elnevezett Balassa-Samuelson hatással szokták magyarázni.) Magyarország a vonal közelében fekszik, de az árszint némileg alacsonyabb annál, mint amit jövedelmünk alapján várnánk.
A szolgáltatások árában jóval nagyobb az országok közti különbség, mint a termékekében: 2013-ban például a magyar fogyasztási termékek ára az EU-27 átlagának 75 százaléka, a szolgáltatásoké viszont csak 48 százaléka volt. A boltokban valóban közel európai árakkal találkozunk, de sok szolgáltatás, például a lakásbérlés, nálunk jelentősen olcsóbb - írta Oblath a blogon.
A béreket összehasonlítva ismét szoros összefüggést látszik: azon országokban magasabbak a bérek, amelyek egy munkaóra alatt nagyobb jövedelmet tudnak létrehozni. Az árszintkülönbség kiszűrésével számított magyar bérköltség az EU-27 átlagának 54 százaléka, a magyar termelékenység pedig az uniós átlag 60 százaléka.
Ezzel Magyarország majdnem pont az összefüggést jelző vonalon fekszik, vagyis az itteni bérek nagyjából megfelelnek az ország termelékenységének. Sajnos még nem európai a munkánk, és ennek megfelelően nem európaiak a fizetéseink - foglalta össze Oblath. Véleménye szerint a hangzatos "európai béreket" követelő szlogenek megfogalmazása helyett a béremelkedés legfontosabb feltételére, a termelékenység tartós növekedésére lenne érdemes stratégiát keresni.
(Képünk illusztráció.)