A szakképzési hozzájárulás összegéből eddig saját dolgozó képzésére fordítható összeg idén már nem költhető ilyen célra, ezt számos vállalat kifogásolta korábban, és ígéretet kaptak, hogy erre a későbbiekben pályázati forrás áll majd rendelkezésre. Egy összesen 21 milliárdos pályázat-csomag  formájában lényegében ugyanannyi fordítható most e célra, mint amennyit a vállalatok eddig a szakképzési hozzájárulás összegéből saját dolgozóik képzésére fordítottak - jelentette be ma Czomba Sándor a minisztérium tájékoztatóján.

A kormány adatai szerint eddig évente 6-7 milliárd forintot költöttek a vállalatok alkalmazottaik oktatására a szakképzési járulék összegéből. A kabinet szerint tehát 2014-ig tehát ismét rendelkezésre áll ez a forrás, ám csak pályázati formában lehet hozzájutni. Az uniós pályázatok sajátosságai miatt azonban valószínűleg jelentősen átrendeződik azok köre, akik képesek lesznek élni a lehetőséggel.

Kapcsolódó

Kicsi, nagy, közepes

Több pályázatot is indítanak, elkülönítve a mikro- és kisvállalati kört, a középvállalatokat, és a nagyvállalatokat. Közép-Magyarországon kívüli cégek esetében az első csoport összesen 6 milliárd forintra, a közepes vállalkozások csoportja szintén 6 millliárdra, míg a nagyvállalatok 8 millliárdra pályázhatnak majd. A közép-magyarországi régió cégei a maradék 1 milliárdon osztozhatnak (0,3 milliárd jut a mikro-és kisvállalatoknak, ugyanennyi a közepeseknek, míg a nagyvállalatok e körben 0,4 milliárdot költhetnek el). A képzési piac fővárosi vagy Budapest környéki szolgáltatói tehát főleg abban bízhatnak, hogy a régión kívülről kapnak jelentősebb megrendeléseket, mivel saját és külső képzési vállalkozó közreműködésével megvalósuló képzésre is lehet majd pályázni.

A mikrovállalatok maximum tízmilliós projektet, a közepesek 1-50 milliósokat, a nagyvállalatok 5-150 milliósokat tervezhetnek. Pályázhat az is, aki korábban részt vett hasonló pályázaton már, de azokat korábban lezárta.

A képzések széles köre támogatható

Szakmai, informatikai, idegen nyelvi képzés, a cég működéséhez szükséges készségek és kompetenciák elsajátítása mind-mind támogatható lesz - ígérte Czomba Sándor. A vásárolt szolgáltatások esetében szükséges a FAT akkreditáció (a képzőhely és a képzési progam akkreditációja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület - FAT - által), bár nem akkreditált program is finanszírozható legfeljebb 50 százaléknyi mértékben. Olyan képzések támogathatóak, amelyek valamilyen vizsgával zárulnak. Ha az oktatás munkaidőben zajlik, a kapcsolódó személyi költségek (a munkából kieső személy bére és járulékai) is fizethetőek a pályázati pénzből.

Egy személyre maximum 450 ezer forint fordítható képzési költségként (ez az elszámolható tanfolyam, oktatás díját fedezi, az igazán komoly informatikai képzések körülbelül ennek a duplájánál kezdődnek), a korábbi pályázatok 2 ezer forintos súlyozott átlagos maximált óradíját most 3 ezerre emelték fel. Maximum 8 ezer forint/éj fordítható szállásra és ellátásra, ha a képzéshez utazni kell, és elszámolható a képzést megelőző eligazítás, tanácsadás költsége is.

Szigorúbb ellenőrzés és utófinanszírozás

Az ÁSZ-vizsgálatok a korábban szakképzési járulékból finanszírozott képzések esetében sok visszaélést fedtek fel, tehát szigorú ellenőrzést tervez a kormány - tette hozzá Czomba Sándor. Az Új Széchenyi Terv oldalán legkésőbb március 29-étől olvashatóak a pályázatok. A mikro- és kisvállalatok április 10-től, a nagyobbak május 1-től pályázhatnak majd, mivel esetükben döntéselőkészítő bizottsági munka előzi meg a pályázat megnyitását. Beadási határidő nincs, a keret kimerüléséig lehet pályázni, ami minden kritériumnak megfelelő pályázat esetében egyfajta fizetési automatizmust is tartalmaz, a minisztérium ígérete szerint rövid átfutási határidőkkel.

A pályázat utófinanszírozású, ami több (főleg kisméretű) vállalkozásnál okozhat átmeneti cash-flow problémát, mivel a szakképzési hozzájárulás összegével szemben ez az összeg előre nem áll rendelkezésére a cégeknek. A támogatási intenzitás a régiótól és a cég méretétől függhet, az ígéret szerint lesz 100 százalékban támogatható kör is.

Az elvárt béremelés teljesítése itt nem követelmény

Kérdésünkre, miszerint feltétel-e az elvárt béremelés teljesülése a pályázat érvényességéhez, Czomba azt a választ adta, hogy formálisan nem követelmény az elvárt béremelés maradéktalan teljesítése. Hozzátette: reményeik szerint olyan cégek pályáznak majd főleg, akiknek sem az elvárt béremelés, sem valamennyi önerő felmutatása nem okoz majd gondot, ha a pályázati összeg kevés lenne dolgozóik képzési céljainak teljesüléséhez.

A szakképzési hozzájárulás befizetéseinek összegét sem 2011-ben, sem idén nem teljes egészében szakképzési célokra fordítják, mondta el Czomba Sándor, bár ott is meglenne a helye.Tavaly a körülbelül 50-55 milliárdnyi járulékbefizetésből 33 milliárdot fordítottak közvetlenül a szakképzésre, idén ez az összeg már csak 23,5 milliárd, főleg a Széll Kálmán-terv alapján, amely a Munkaerőpiaci Alapból körülbelül 140 milliárdos megtakarítást irányzott elő. A megtakarítást leginkább az államadósság csökkentésére fordítják.

Vesztesek lehetnek a budapesti high-tech cégek

Szakképzési hozzájárulást  mindenki után kell fizetni, aki alkalmazásban áll, kivételt csak az önfoglalkoztatók csoportja jelent.  Minden belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, akár külföldi székhelyű jogi személy is, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is szakképzési hozzájárulásra kötelezett abban az esetben, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A szakképzési hozzájárulás alapja az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap. Mértéke a bruttó bér 1,5 százaléka.

2012-ig a cégek egy meghatározott százalékot ebből saját dolgozóik képzésére is fordíthattak, ahelyett, hogy  a költségvetésbe utalták volna. Közvetlenül is támogathattak belőle képzőhelyet, középiskolát, felsőoktatási intézményt is. Ilyen lehetőség idén nincsen, minden járulékot a központi költségvetésbe kell befizetni, és központilag rendelkeznek sorsáról.

A cégek azt panaszolták, hogy ez rombolja évek alatt felépített "utánpótlásképző" kapcsolataikat egyes iskolákkal. Főleg azok sérelmezték ezt, akik kifejezetten szakmunkás végzettségű munkavállalókat nem, legfeljebb egyetemi hallgató gyakornokot foglalkozthatnak (pl. a high-tech cégek), és bár  gyakorlatát töltő felsőoktatási hallgató után kaphatnak a jövőben központi pénzekből fejkvótát, a járulékból befolyó pénzek nagy része valószínűleg a középfokú szakképzésre, esetleg oktatáson kívüli célokra fordítódik majd.