Kétszer nem lehet ugyanazon folyóba lépni - ám ez a bürokrácia túlburjánzása esetében nem így van. Anno a Miniszterelnöki Hivatal a 1990-es évek elején egy kis kormányhivatalként kezdte, amely az első Orbán -kormány idejéére már önálló miniszteri tárcává emelkedett több száz főnyi munkatárssal. 2010-ben kormányra kerülésével Orbán Viktor visszanyeste a Miniszterelnökséget egy kis hivatallá - a feladatok nagyobb részét a közigazgatási tárca kapta. Ám a ciklus felére a Miniszterelnökség újra elkezd kisgömböcként magába szívni újabb területeket, a létszám is dinamikusan nő és az elkölthető pénzek sem fogynak.
Jelentős bővítés előtt áll a Miniszterelnökség (ME), ez derül ki a 2013-as költségvetés tervezetéből. Idén a parlamenti irodákban elhelyezett hivatalban 164-en dolgoznak - ám 2013-ben már 111 fővel többen, 216-an fognak. A jelentős létszámnövekedés miértjére a Lázár János ME-államtitkár által aláírt fejezeti költségvetés nem tér ki, az azonban kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a tárcánál. "A Miniszterelnökség biztosítja a miniszterelnök belföldi programjainak színvonalas és biztonságos előkészítését, megszervezését és lebonyolítását. A Miniszterelnökség továbbá koordinálja a miniszterelnök részvételével zajló kormányzati rendezvények előkészítését és lebonyolítását, valamint biztosítja a kormányszóvivői teendők ellátásához szükséges feltételrendszert. A Miniszterelnökség készíti elő a miniszterelnök hivatalos külföldi programjait, valamint közreműködik a miniszterelnök részvételével zajló magyarországi diplomáciai események szervezésében. A Miniszterelnökség a fentieken kívül ellátja a Corvin-lánc iroda és a Nemzeti emlékhely és kegyeleti bizottság titkársága működtetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, továbbá a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat."
Ezen feladatok közül a Corvin-lánc az egyetlen új teendő, amit tíz éves mélyaltatásból az idén támasztott fel a kormány, az iroda vezetésével Granasztói György történészt bízta meg a miniszterelnök. Az elmúlt hetekben nevezték ki Lázár János mellé a miniszterelnökség három új államtitkárát - így lett a korábbi miniszterelnöki szóvivőből Szijjártó Péterből külügyi és külgazdasági államtitkár -, az államtitkárságok 30-40 fős létszámnövekedést indokolnak.
Közvetlenül a ME létszámát nem növeli, de a kormány tervei szerint a hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal felügyelete is a miniszterelnökhöz kerül a külügytől. Az Információs Hivatal létszáma nem változik, a felderítésnél továbbra is 720-an dolgoznak, a szervezet költségvetése még csökken is kis mértékben, hisz a kiadásokat az idei 7,67 milliárdról 7,55 milliárdra csökkentenék.
Megszaladt a kommunikációs büdzsé
Nemcsak a létszám, hanem a feladatok is nőnek - ezzel az elosztható pénz is: a kommunikációs-kormányszóvivő vonalat épp az elmúlt hetekben erősítették meg, így a kommunikációs büdzsé is nő. A miniszterelnöki protokollra idén is és jövőre is 500-500 millió forint jut. Kommunikációs kiadásokra azonban a 2013-as költségvetés különböző sorain 1,8 milliárd forint van elrejtve, ez 1,8 milliárddal több a tavalyinál. A büdzsé tervezete szerint ebből 700 millió mehet a nemzeti kommunikációs kiadásokra, amely az "egységes lakossági tájékoztatást" szolgálja. A tájékoztatás után jön a konzultáció, amire az idei 700 millió forinttal szemben 2013-ra már 1,6 milliárd forintot terveznek. ( Az idei büdzsében valóban 700 millió volt erre a célra, ám azt a tartalékból májusban kiegészítették 976 millió forinttal, vagyis a bázis már most szűk 1,7 milliárd forint és még az év felénél sem tartunk.)
A 700 milliós nemzeti kommunikáción túl további 990 millió forint jut az "összkormányzati kommunikációra, amelyből finanszírozható " a lakosságnak a kormány döntéseiről és a Nemzeti Együttműködés Programja megvalósulásáról szóló maradéktalan tájékoztatás, valamint Magyarország nemzetközi megítélésének, pozicionálásának problémás területeit feltáró kutatások". További 100 millió forintot különítettek el Ifjúsági Rendezvények támogatására, így a kommunikációs és pr büdzsé eléri az 1,8 milliárd forintot.
Ezzel azonban még nincs vége a pr-kiadásoknak, hisz a büdzsé 600 millió forintot irányoz elő "Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumára", leánykori nevén a szakszervezetekkel és munkaadókkal való érdekegyeztetésre. Az összeg egyértelműen túltervezett, mert néhány protokolláris konzultáció büféebéddel ennek a töredékéből finanszírozható lenne.