Milliárdok stadionra, templomra - itt a kormány listája

A kormány idei döntéseiből is jól látható, hogy a tartalékot − vagy új nevén a rendkívüli kormányzati intézkedések sort − nem vésztartalékként használja a kabinet, vagyis nem igazán a rendkívüli intézkedésekre tartogatja. Az elmúlt négy hónapban elköltött 24,5 milliárd forintból alig egymilliárd az a kiadás, ami nem előre látható rendkívüli tételnek számít. A 2011-ben elfogadott új államháztartási törvény a korábbi jogszabállyal szemben megengedi, hogy a kormány bármire felhasználja a tartalékot, az 1992-ben elfogadott jogszabályelőd szerint csak az előre nem látható kiadásokra lehetett azt fordítani, bár e szabályt egyetlen kormánynak sem sikerült betartania az elmúlt húsz évben.

A Maliba kiküldendő békefenntartó katonák 555 millió forintba, a Felvidék templomait bemutató könyv támogatása 23 millióba került, a 2021-es úszó Európa-bajnokság pályázati anyagának elkészítéséhez pedig az úszószövetség 80 millió forintot kapott, igaz, a pénz egy részét a székházfelújításra is költheti a szövetség, ami már vitatható.

Több kormányzati döntés azonban előrelátóbb költségvetési tervezéssel megoldható lett volna, nehezen hihető például, hogy a tankönyvforgalmazás állami monopóliumába helyezett Könyvtárellátó Nonprofit Kft. idén szembesült azzal, hogy a pluszfeladataihoz 354 millió forint tőkeemelésre lesz szükség, hiszen a szektor államosítását kimondó törvényt tavaly fogadta el a parlament. A nagyobb, milliárdos összegek jellemzően évek óta tervezett beruházásokra vagy fejlesztésekre mentek, a tartalékból finanszírozzák többek közt a Fradi-stadion építését, e célra 6,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány.

A tervezés másik gyenge pontja a kormányablakok és kormányhivatalok kialakítása, csak idén a tartalékból 5,7 milliárd forintot különítettek el ilyen célra, ahelyett hogy azt a költségvetésbe tervezték volna (így azonban mód lett volna ellenzéki kérdésekre a költségvetési vitában). A kormányablakok ügye azért is sajátos, mert az e célt szolgáló első kétmilliárd forintot már január 4-én megszavazta a kormány. Hasonlóan érthetetlen a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeire − február elsején − megszavazott 1,2 milliárd forint. A korábbi években az MT működési költségeit a turisztikai előirányzatból finanszírozták.

Kiemelt kormányzati cél a templomépítés és -felújítás, eddig két esetben összesen 2,9 milliárd forint jutott a tartalékból ilyen fejlesztésre. A legutóbbi döntésekkel pedig 360 millió forintból megalakult − a Miniszterelnökségen belül − a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, illetve 1,5 milliárd forintot kapott az állami felszámolás alatt álló Mal Zrt., hogy helytállhasson a vörösiszap-katasztrófa miatt ellene folyó hatósági ügyekben.