Magyarország készpénznagyhatalomnak számít, hiszem amíg Nyugat-Európában átlagosan a likvid pénzügyi vagyonuk 2 százalékát tartják készpénzben a háztartások, addig ugyanez a szám hazánkban 12,7 százalék volt tavaly év közepén. Ez az arány tovább növekedett, hiszen a tranzakciós adó bevezetését követően 143 milliárd forinttal növelte készpénzállományát a lakosság, miközben általában 40-57 milliárd volt az utóbbi években az átlagos év végi növekedés - közölte Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzője.
A cég szerint, amennyiben ez a pénzt például lekötött bankbetétbe, vagy más kamatot(hozamot) termelő formába, pl. befektetési alapba tenné a lakosság, úgy akár 127 milliárd forinttal lehetne több pénze. Bonda szerint az elmaradt kamat mellett a készpénztartás további költségei miatt sem lehet jó megoldás a családok számára; ezeket az okozza, hogy a készpénzfelvétel banki díjtételei lényegesen meghaladják a kártyás vásárlásokra terhelt banki költségeket, illetve az elektronikus banki csatornák használatának, például az internetes átutalásnak a járulékos terheit.
A készpénztartással elmaradt hasznot most az is növeli, hogy a bankbetétek reálkamatai ismét nőttek hazánkban, a március végi újabb jegybanki kamatvágás ellenére. "A jegybanki alapkamat mellett a megtakarításokkal és befektetésekkel rendelkezők számára egy másik kiemelten fontos tényező, az inflációs előrejelzés jelentős változáson ment keresztül az utóbbi fél évben. A 2013 év végre várható infláció mértéke 4,8 százalékról - az alapkamat csökkenését meghaladó mértékkel - 2,2 százalékra csökkent, ami pozitív hatással van a befektetők számára elérhető reálkamatra is" - magyarázza az elemző, majd hozzátette, hogy nemzetközi összehasonlításban a hazánkban elérhető 3 százalékos reálkamat továbbra is egyedülállóan magasnak tekinthető, a banki kamatajánlatok valós értéke tehát nem csökkent a megtakarítók számára.