A magyar-orosz államközi szerződés alapján tervezett beruházás összesen 12 milliárd euróba kerül, ebből 10 milliárd eurót az oroszok hiteleznek. Ők a kivitelezők is, vagyis Moszkvát nem lehet kihagyni a projektet érintő döntésekből.

El lehet-e állni a szerződéstől, és ha igen, milyen feltételekkel?  Mivel ez feles döntés le lehet állítani ugyanakkor Lázár János a kormányinfón felhívta a portál figyelmét arra, hogy a szerződés felbontásának meg kell fizetni az árát. Példaként a bolgár atomerőművi fejlesztést hozta fel.

Kapcsolódó

Valószínűleg a belenei atomerőművi projektre utalt. Az ottani két reaktor építésére 2005-ben kiírt tendert az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2009-es kormányváltás után azonban leállították a beruházást. Az orosz cég - amely eddigre legyártotta a létesítmény több elemét - emiatt pert indított, amit meg is nyert a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróságon. A kártérítés összege 601,6 millió euró, vagyis mai árfolyamon mintegy 188 milliárd forint volt. A bolgár fél kifizette ezt az összeget, cserébe hozzájutott a reaktortartályokhoz.

Ez nem jelenti azt, hogy a magyar államnak is ennyit kellene fizetnie a szerződés felmondása esetén. A munkálatok nem tartanak ott, hogy kész létesítményeket kellene kifizettetni egy elszámolási vita során, az átadás 2026-os időpontja odébb van. Ha viszont leállna a projekt, akkor fizetni kellene. Ha nem is akkora összeget, mint a bolgár-orosz vitában megítélt 601,1 milió euró, de egy fele vagy negyed akkora kártérítés is érzékenyen érintené a magyar költségvetést.

Az mfor.hu szerint a felmondás feltételeit egyoldalúan tartalmazza a nyilvánosság számára elérhetővé tett megállapodás. Ebben csak arra az esetre szerepel rendelkezés, ha a hitel felvevője - tehát a magyar fél - 180 napon túli fizetési késedelembe esne. A magyar fél elállásának feltételeiről viszont nem esik szó a megállapodás nyilvános, parlamenti törvényben kihirdetett verziójában. Ott csak annyi szerepel, hogy a vitás kérdéseket a felek egymás között tárgyalásos úton rendezik, külön jog- vagy fellebviteli-vitarendezési fórum nincs kikötve.

A megállapodás titkosított részében valószínű szerepel kitétel arra az esetre, amikor a magyar fél akarná felmondani a szerződést. Általában abban is meg szoktak egyezni a felek, hogy milyen vitarendezési fórumhoz fordulnak, ha arra szükség van. Ha ilyet nem kötöttek ki az orosz-magyar szerződésben, akkor az Európai Bíróságig jutna a szerződéstől való elállás miatt esetleg indítandó kereset. Mivel a projekt még nagyon korai fázisban tart, valamennyi kártérítést - pár százmillió eurót - megítélhetnének az oroszoknak, de nem valószínű, hogy például az elmaradt haszon miatti igényeket is jogosnak ítélné a testület.

A fotó forrása: MTI Fotó/Sóki Tamás.