Jelenleg csak a bevett egyházak jogosultak arra, hogy az adózók felajánlják számukta a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. A törvényjavaslat ezt kiterjeszti a vallási egyesületre, a nyilvántartásba vett egyházra, a bejegyzett egyházra és a bevett egyházra is. Ezek azonban csak a technikai szám (adóhatóság általi) kiadásának évét követő évben - tehát 2020-tól - lesznek jogosultak erre a kedvezményre.
A törvényjavaslat módosítja az alkotmánybírósági törvényt is. A kiegészítés így szól: "Az Alkotmánybíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan
a) a bevett egyház esetén a kormány,
b) a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház esetén a bíróság
indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít."
Tehát itt is megjelenik a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyház.
Mint ismert, nagy port vert fel a 2012-ben hatályba lépett új egyházi törvény, amely kategóriákba sorolta a felekezeteket és csak a bevett egyházak kaptak különféle kedvezményeket. Mint a TASZ honlapján olvasható, az új egyháztörvény miatt több, státuszától megfosztott egyház fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), közülük kilencet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt. Az EJEB 2014. április 8-i ítélete azt állapította meg, hogy az új magyar egyháztörvény sérti a panaszos egyházaknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságát. Az ítélet szerint az egyházi jogállastól való megfosztás aránytalanul korlátozta a panaszosok egyesülési és vallásszabadságát.
Az ítélettel a magyar állam nem értett egyet, és kérte az EJEB Nagykamarájának döntését. Az EJEB ítélete ellen nincs hagyományos értelemben vett jogorvoslat: a bíróság szabadon dönthet arról, hogy befogadja-e a Nagykamara döntésére irányuló kérelmet. A magyar egyháztörvény ügyében azonban az EJEB nem látott arra utaló körülményt, ami az ítélet megváltoztatását indokolhatná. A magyar állam kérelmének elutasításával az EJEB jogsértést megállapító ítélete véglegessé vált.
A TASZ emlékeztet arra, hogy az egyháztörvény alaptörvény-ellenességét a magyar Alkotmánybíróság már 2013-ban megállapította, de a kormány ahelyett, hogy orvosolta volna, a negyedik és az ötödik módosítással az Alaptörvénybe emelte az alapjogsértést. Az EJEB ítéletének fényében így nemcsak az egyháztörvény, hanem az Alaptörvény is sérti az emberi jogi egyezményt.