A FEOSZ szerint "természetesen" még mindig a közérzet/egészségjavító készülékek viszik a pálmát, melyekből egyre többféle termék létezik a piacon többszázezer forintos vételáron.

Hiába tehát a jogszabályi szigorítás, mégis meghívják a vásárlókat a termékbemutatókra, amik viszont jogilag már nem minősülnek annak, mert ugyan nem néz ki a helyiség üzletnek, de sok esetben bejelentett telephelyről, központról van szó. Itt bemutatják a terméket, kiemelve, hogy milyen betegségek kezelésére alkalmas kifejezetten. Ezek általában olyan betegségek, melyek idős korban gyakorlatilag mindenkit érintenek.

Jó tudni!

Sok esetben a helyszínen ajándékokat is ígérnek a vásárlás mellé. Ez úgy lehetséges, hogy a jogszabály csak azt tiltotta meg, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan nem lehet ajándék juttatását, illetve ajándéksorsolást reklámozni - hívja fel a figyelmet a FEOSZ.

Szintén tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, azaz fogyasztói hitelt közvetítése. Az ilyen jellegű rendezvényeken részt vevő fogyasztók ugyanis általában nem rendelkeznek elegendő anyagi erővel az itt kínált termékek megvásárlásához, ezért a szervezők fogyasztói hiteleket is közvetítenek a részükre. A hitelszerződés megkötését követően a fogyasztó viszont a pénzügyi intézménnyel kerül jogviszonyba és nemfizetés esetén súlyos jogkövetkezményekkel kell számolnia.

Ez itt a probléma

A baj csak az, hogy ez kizárólag a termékbemutató esetében tiltott tevékenység, ha viszont jogilag nem termékbemutatón járt a fogyasztó, akkor ugyanúgy köthetnek vele hitelszerződést, így előfordulhat, hogy a körülbelül 400 ezer forintos termékért 48 hónap futamidővel számolva közel 580 ezer forintot kell visszafizetni.

Az idős vásárlók minden aláírnak a helyszínen, a konkrét összegeket már meg sem nézik, hiszen elfáradnak a többórás bemutató végére, és bíznak abban, hogy szóban mindent elmondtak nekik, biztos az van a papírokban is.

Amikor pedig hetekkel később megérkezik a termék az ajándékokkal, és a fizetendő csekkekkel, akkor döbbennek rá, hogy ezt nem tudják majd fizetni. Nincs félretett pénzük, a nyugdíjból pedig nem tudják havonta kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ezután hiába nem bontják ki és nem használják a termékeket, és hiába viszik vissza a terméket, a cégek nem hajlandók lemondani bevételük egy részéről sem. Nem bontják fel a szerződéseket, a vásárlóknak pedig ki kell fizetni a hatalmas összegeket - írja a FEOSZ a közleményében.

A fogyasztóvédők arra is figyelmeztetnek, hogy mivel nem termékbemutatón jártak, így nem illeti meg őket a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog sem.

Képünk forrása: Shutterstock