Az egészségügyből jövő vészjelzések, horrortörténetek miatt sokan érthetetlennek tartják, miért nem lépnek fel még mindig markánsabban az érdeksérelmeket nap- mint nap elszenvedő orvosok, nővérek és legelső sorban a betegek, mikor a pár száz forintos internetadó ellen tömegek vonultak az utcára, érdemi választ kicsikarva ezzel a politikától.
Az ok pedig elég egyszerű, mint azt a Kerekasztal a részvételi demokráciáért (KARD) nevű szervezet hétvégi, az egészségügy agóniáját napirendjére tűző rendezvényének résztvevői elmondták, minden érintett szereplő félelemből hallgat.
A szakpolitikusok azért nem lépnek fel határozottan, mert ezen a területen lehet a beavatkozásokkal a legnagyobb botrányt kirobbantani. Szócska Miklós például azért húzta ki a négy évet az államtitkári székben, mert jószerével nem csinált semmit, nem volt olyan balhé, ami miatt mennie kellett volna - mondta Kincses Gyula, volt egészségügyi államtitkár. A szakma, az orvosok, nővérek zöme az egzisztenciáját félti, a fekete pólós mozgalmat elindító, az egészségügyben elhelyezkedni képtelen Sándor Mária példájából láthatóan nem is ok nélkül.
A betegek is rettegnek reklamálni
A kiszolgáltatottság a kulcsszó a betegeknél is. Ezt már a rendezvényen szintén jelen lévő Sándor Mária mondta, felidézve: azzal próbált a lehetetlen helyzeten változtatni, hogy arra kérte az osztályára felvett gyermekek szüleit, jelentsék fel, amiért nem végzi el rendesen a munkáját, hiszen kétszer annyi kicsit kellett volna ellátnia, mint lehetséges. Ám a hiányzó orvosok, nővérek és felszerelés láttán a gyerekükért rettegő szülők erre nem voltak hajlandóak, mondván ha Máriát kirúgják, végképp nem lesz senki a beteg gyerekekkel.
A dolgozók megfélemlítéséről beszélt Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) lemondott elnöke, aki úgy látja, az a gond, hogy az intézmények a politikának akarnak megfelelni, a társadalmi igények kielégítése helyett. A politika kommunikációja pedig az egészségügy ellen hangolja a társadalmat - utalt a nyár közepi bérrendezés folyamatos, legutóbb január eleji kommunikálására -, amely azt a látszatot kelti, mintha a dolgozók folyamatos fizetésemelést kapnának.
Elnézik amit nem kellene
A politika sunnyog - fogalmazott Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa. Elnézik a hálapénzt, a fizetős magánrendelők problémásabb betegeinek állami intézménybe terelését, a munkaerő, munkaidő, eszköznyilvántartásokkal való manipulálásokat.
Ugyanakkor Patyomkin intézkedéseket hoznak, azt kommunikálva, hogy minden rendben van - utalt Komáromi a daganatgyanús esetek két héten belüli CT/MR vizsgálatának elrendelésére, kiemelve, hogy mindenki tudja, nem ez volt a probléma, hiszen az első kritikus pont a mindennapi egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, egy vizsgálatot elrendelő szakorvoshoz való eljutáshoz kellenek sokszor hónapok.
Nincs már rövidebb út
Komáromi szerint a rendszer addig marad fent, amíg mindenki abban bízik: tud egy rövidebb utat a megoldáshoz. Csakhogy ez a rövidebb út már eltűnik, aki képes megfizetni a magánszolgáltatásokat, ellátáshoz jut, a többieknek marad a várólista.
Az egészségügy kettészakadása zajlik - erősítette meg Kincses Gyula is, amivel az az egyik baj, hogy nincs két egészségügyre való orvos, másrészt a módos elit sem elég nagy ahhoz, hogy egy második ellátórendszert fenntartson. Mindeközben az egészségügyi mutatóink katasztrofálisak, a születéskor várható élettartammal az európai lista végén kullogunk, éllovasok vagyunk viszont daganatos halálozásban. Az egészségügyi kiadásokban kiugróan magas - 38 százalék - a magánköltés aránya, miközben a "normális" országokban nem haladja meg a 20-25 százalékot - mondta Kincses.
Még mindig van lejjebb
Ezzel együtt még mindig van lejjebb - oszlatta el az esetleges illúziókat Weltner János sebész - mert azok a folyamatok, amelyek a jelenlegi állapothoz vezettek, még mindig tartanak. Az egészségügy szakmai minőségi kontroll nélkül működik, a betegek nem tudják, hogy adekvát ellátást kaptak-e, az amortizáció pótlása továbbra is elmarad, és nem tudni pontosan azt sem, hány orvos, nővér, műszer hiányzik a rendszerből. Weltner szerint úgy tűnik, mintha az egészségpolitika nem is akarna foglalkozni a lényeggel, hogy mi mennyibe kerül ma az egészségügyben.
A néhány évvel ezelőttinél mára sokkal rosszabbá váló helyzet egyik fő oka az intézményrendszer államosítása, mert így az állam saját maga ellenőrzi a saját szabályozását - vélte Pusztai Erzsébet, volt egészségügyi államtitkár. Az államosítás megakadályozza az egészségügy lobbizását, az alkalmazottá váló kórházigazgatók az egzisztenciájukat féltve nem tiltakozhatnak, miként a szakmai érdekvédő szervezetet, az orvosi kamara, vagy a kórházszövetség is sokkal erőtlenebbé váltak.
Az egészségügy már régóta nem a járulékból él
Ónodi-Szűcs Zoltán jelenlegi egészségügyi államtitkár minapi megszólalására - miszerint a befizetett járulék nem elég, nem fedezi a kiadásokat - a résztvevők úgy reagáltak, a járulékbevétel 30 éve nem elég, ezért van a költségvetési kiegészítésre szükség, s ahhoz, hogy legalább a velünk és utánunk az EU-hoz csatlakozó országok szintjét elérjük, a GDP arányos egészségügyi kiadások legalább két százalékos emelésére. Az egészségügy régóta nem a járulékból él, az autonómiája megszűnt, a befolyó pénzek civil kontrolljával, átláthatóságával egyetemben.
A kerekasztal résztvevői Sándor Mária mozgalmában, a dolgozók sarkukra állásában látták a megoldást, a lehetetlen helyzetben való kiállás eredményezhet csak változást. Áttörést hozna egy a betegek érdeksérelme nélkül is végrehajtható, ügyeleti rendszert biztosító sztrájk, (ünnepek alatt is elketyegett a rendszer napokig ügyeleti módban- hívta fel a figyelmet Komáromi Zoltán), vagy a jogszabályok pontos betartása, ami nagyságrendekkel lassítaná az ellátást. A járóbeteg-rendelésen például 25-30 perce jutna egy -egy betegre - vélték.
Mindenkinek ki kell állni
Ha a dolgozók megálljt parancsolnak saját kizsigerelésüknek, ha nem hajlandóak többet dolgozni a törvényesnél, nem állnak helyt 3 ember helyett - lépéskényszerbe kerül a politika. Ha kiderül, hogy a jelenlegi jogszabályok betarthatatlanok, akkor azokat meg kell változtatni, vagy a környezetet kell átalakítani - hangsúlyozták. Úgy vélték, a civileknek is meg kell mozdulni az egészségügyi ellátás javítása érdekében Az érdekvédők a napokban az oktatást, a szociális és az egészségügyi szférát is magában akciószövetséget alapítanak, hogy e három terület eredményesebben léphessen fel a bérek és a munkafeltételek rendezéséért.