A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

− Újabb módosításokat nyújtott be két képviselő a köznevelési törvényhez − folytattak a szakszervezetekkel, szakértőkkel valamilyen egyeztetést?

− Nem folytattak. Elképesztőnek tartom, hogy egy még hatályba sem lépett törvényt 40 ponton megváltoztatnak, és azt is, hogy egyéni módosító indítványként kezdeményezték a módosítást, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül. A kormány jelenleg úgy akarja fél év alatt átalakítani a közoktatás teljes rendszerét, hogy még el sem fogadták az ahhoz szükséges törvényt és rendeleteket.

− Melyek a legfontosabb változtatások a törvénymódosító javaslatban?

− A javaslat alapjaiban változtatná meg a közoktatás kereteit. A minisztérium hatáskörébe utalja annak a fejlesztési tervnek a kidolgozását, amely meghatározza majd a teljes közoktatási rendszer szerkezetét, és ez a fejlesztési terv mindenféle szabályozás nélkül készülhet el. Az állam egyeztetések nélkül döntheti el, milyen iskolákat, milyen kapacitással működtet. Megszűnik a szabad iskolaalapítás: minden nem állami iskolának engedélyt kell kérnie a működéshez, ami csak akkor adható ki, ha az iskola tevékenysége összhangban van az állam által kijelölt fejlesztési tervvel. Gyakorlatilag minden nem állami oktatási intézmény bezárható: 2013. április 30-ig a már létező nem állami iskoláknak engedélyt kell kérniük, hogy folytathassák tevékenységüket.

Nem sokat tudni a forrásokról

− Az iskolák állami átvétele hogyan történik majd?

− A törvénymódosítás alapján az állami fenntartású intézményeknek nem lesz önálló költségvetése, működési költségeik az állami intézményfenntartó központnál jelennek meg. Az intézményvezetők nem rendelkeznek majd bérgazdálkodási jogkörrel, és nem állnak rendelkezésükre saját források. Az állam dönt a foglalkoztatásról, a továbbképzésekről, az alkalmazható tankönyvekről, minden olyan kérdésről, amelyhez forrás kapcsolódik. A benyújtott javaslat meghatározza az önkormányzat működtetési feladatait is. Egyértelművé vált, hogy az önkormányzatoknak szakmai ügyekbe semmilyen beleszólási joguk nem lesz, a feladatuk csupán az épületek rendeltetésszerű használata, illetve az ahhoz szükséges személyzet foglalkoztatása. A működtetés jogáról azonban a 3000 főnél magasabb lélekszámú települések önkormányzatai lemondhatnak, az annál kisebb helységek önkormányzatai viszont kérhetik, hogy elláthassák ezt a feladatot. Erről először 2012. szeptember végéig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak, viszont az még nem tudható az iskoláknál, hogy milyen összegű források szükségesek a működtetéshez. Nem tervezték meg, hogy ha egy önkormányzat vállalja a feladatokat, akkor milyen feltételeket kell előteremtenie, ahogyan azt sem, hogy ha az önkormányzatok nem vállalják az iskolák működtetését, akkor milyen forrásokból fedezi az állam a működési költségeket.

− Hogyan finanszírozza a közoktatás átalakítását a kormány?

− A költségvetési törvényben közel 400 milliárd forint szerepel az állami intézményfenntartó központ létrehozására, ezt az önkormányzatoktól csoportosítja át. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, mikor alakul meg a központ. A pedagógus-életpályamodell bevezetésére még nem különítettek el forrásokat, az új rendszer működési költségei még nem átláthatóak. A visszaeső gyerekszám és a tankötelezettség csökkentése miatt azonban van esély arra, hogy intézményeket kell majd bezárni és pedagógusokat elbocsátani.

Állami monopólium a tankönyvpiacon

− Mi a kormány célja a változtatásokkal?

− Egyértelműen az, hogy közvetlenül meghatározza, milyen ideológiát kell közvetítenie az iskoláknak a tanulók felé, és azt, ki jogosult tanulni és ki az, akinek élete végéig segédmunkásként kell dolgoznia. Az is fontos szempont, hogy a központosítás miatt jóval egyszerűbb lesz forrásokat kivonni. A kormány egyrészt olyan középosztályt akar kitermelni, amely nem vonja kétségbe a legitimitását, másrészt a szegénységben élők jelenlegi helyzetét kívánja fenntartani.

− A közoktatási törvény módosításával együtt a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényhez is nyújtottak be módosítást. Ezt a változtatást hogyan értékeli?

− Az indítvány nem egyeztethető össze az unió szolgáltatások szabad áramlásával és a tisztességes gazdasági versennyel kapcsolatos elveivel. A tankönyvforgalmazás állami monopólium lesz, az állam saját tankönyveit akkreditáció nélkül bevezetheti. Azok a cégek, amelyek sikertelenül pályáznak állami támogatásra tankönyveikkel, nemcsak a támogatást nem kapják meg, hanem a könyv hatósági jóváhagyását, tankönyvvé nyilvánítását sem kérhetik. Ebben a rendszerben csak azok indulnak majd el a pályázaton, akik biztosan tudják, hogy nyerni fognak a könyveikkel − nő tehát az esély a korrupcióra.

Nem lesz kellően felkészült munkaerő

− Milyen változásokra számíthatnak a következő egy évben a közoktatás szereplői?

− Minden megváltozik: az iskolafelépítés, a tankötelezettség, amely a most 9. évfolyamba kerülőket már érinti. Az iskolák elveszítik szakmai és gazdasági önállóságukat. Jövő januártól az iskolákat átveszi az állam, 2013 szeptemberétől hatályba lépnek az új tantervek, időkeretek és a pedagógus-életpályamodell. A közoktatási rendszerben bármit lehet majd rendeletekkel szabályozni. A tanszabadság gyakorlatilag megszűnik, hiszen alanyi jogon senki nem hozhat létre iskolát, nem tanulhat tovább a tankötelezettség lejárta után, tantervet sem fogadtathatnak el az iskolák.

− Milyen hosszú távú hatásokat vár?

− Csökkenni fog a lakosság műveltségi színvonala, nem lesz megfelelően felkészült munkaerő, nőni fog a szakma nélküliek aránya. A foglalkoztatás egész kérdésköre át fog alakulni.