A Deloitte szakértői összefoglalták, milyen speciális adózási szabályok vonatkoznak az utalványokra, és milyen adókötelezettségek jelentkezhetnek azokkal kapcsolatban.

Az egyes meghatározott juttatásokra kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, mint például a munkaviszonyból származó jövedelemre: ezzel kapcsolatban a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettségek vetődnek fel. A juttatást és a kapcsolódó adókötelezettséget a kifizetőnek a juttatás hónapjára vonatkozó ’08-as bevalláson kell feltüntetnie.

Amennyiben a kifizető által juttatott utalvány nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak, úgy független felek között egyéb jövedelemnek minősülhet. Ebben az esetben a kifizető a magánszemély személyes adatainak birtokában köteles a jövedelmet és a kapcsolódó adókötelezettségeket a havi ‘08-as bevallásában egyénenként feltüntetni, továbbá kiállítani a kapcsolódó ‘M30-as igazolást az érintett magánszemélyek részére. Ez a jelentős adminisztrációs többletteher miatt a legtöbb esetben nem megvalósítható és üzletpolitikai szempontból sem kedvező (például a szükséges személyes adatok összegyűjtése miatt).

A helyzet azért sem egyszerű, mert az utalványokhoz kapcsolódó adókötelezettségeket a személyi jövedelemadó törvény – a juttatás feltételeitől és az utalvány sajátosságaitól függően – esetenként eltérően határozza meg.

Kedvező adózási forma lehet, ha egy juttatást a társaság úgynevezett egyes meghatározott juttatásként biztosít. Ebben az esetben az adókötelezettségeket (az idei évtől 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó, a juttatás értékének 1,18-szorosát tekintve adóalapnak) a társaságnak, mint kifizetőnek kell teljesítenie.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy kifizető úgy ad utalványt, hogy az a juttatás feltételei alapján úgynevezett egyes meghatározott juttatásnak tekinthető, akkor alkalmazhatóak a kedvezőbb adózási szabályok. Kedvező adózású juttatási körbe tartozhat például egy könyvesbolt által potenciális vevőknek adott, a boltban beváltható utalvány” – mondja Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Fontos szempont azonban, hogy a széles körben, gyakorlatilag korlátozás nélkül felhasználható vagy egy hipermarketben bármilyen termékre beváltható utalvány a NAV egy 2017-es iránymutatása alapján az egyéb feltételek fennállása esetén sem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

Kérdések a gyakorlati megvalósítás során

Komoly gyakorlati kérdéseket vet fel a NAV fenti említett iránymutatása: az utalvány feltételeinek jellemzően megfelel például a könyvutalvány – de megfelel-e a könyvesbolt által kibocsátott olyan utalvány, amely a boltban forgalmazott naptárakra, CD lemezekre, íróeszközökre is beváltható? A divatékszereket, illatszereket is forgalmazó ruhaüzlet esetében a termékkörönként kibocsátott egyedi utalvány megfelel a feltételeknek, de a boltban kapható valamennyi termékre beváltható utalvány nem?
“Tapasztalataink szerint az üzletek/szolgáltatók jelentős része nem csak egy adott termékkört forgalmaz vagy nem kizárólag egyfajta szolgáltatást nyújt. Felmerülhet, hogy az utalvány kibocsátója egy folyamatosan frissülő listát tart az elérhető termékekről, azonban ez a rendkívül nagy adminisztrációs teher mellett felveti azt a kérdést is, hogy mekkora termékportfólió minősül a fenti példában említett hipermarket termékkörével összehasonlítható méretűnek, változatosságúnak – hiszen ez akadálya lehet az utalvány egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének” – magyarázza a nehézségeket Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.