A Magyar Nemzet pénteki számában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke úgy nyilatkozott: nyitottak arra, hogy a minimálbér 4 százalékos emeléséréről egyezség szülessen. Ez azonban nem egységes szakszervezeti vélemény, a MASZSZ szerint nem elfogadható, míg a LIGA Szakszervezeteknek egyelőre az az érvényes döntésük, hogy 5 százalék legyen az emelés mértéke, amelyet a három konföderáció a legutóbbi fordulón képviselt - mondta lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Immár csak elvi jelentősége lehet ennek az 1 százalékpontos különbségnek, hiszen ha összegszerűen nézzük, legutóbb a munkáltatók 3 százalékot ajánlottak, ami bruttó 5 ezer forintos emelésnek felel meg, a szakszervezetek pedig a kezdeti 10-ről 5 százalékra mentek le kérnek, ami pedig 8 ezer forintot tesz. Az 1 százalékpontos különbség tehát mindössze bruttó 1600 forint.

Egy korábbi kétoldalú, hallgatólagos egyeztetésen a munkáltatók azt javasolták, hogy 167 400 forint legyen a 2021-es minimálbér, ami 6400 forintos emelést jelentene. Ezt a munkavállalói oldal végeredményként el fogadta volna, ám ezt követően a munkaadók gyakorlatilag visszaléptek az utolsó tárgyalási fordulón, és már azt mondták, hogy 3 százalék a hivatalos javaslatuk - vagyis csak 5 ezer forint. Erre a szakszervezetek azt reagálták, hogy ők nem tudnak tovább lefelé menni, maradt az 5 százalékos követelés. Mindezt a kormány tétlenül szemlélte.

A jövő héten még egy egyeztetés lesz az ügyben. Kordás szerint két végkifejlet lehet: létrejöhet egy csonka megállapodás, amelyet a Munkástanácsok aláír, de a MASZSZ biztosan nem és akkor ez alapján fog eljárni a kormány, vagy pedig egyáltalán nem lesz megállapodás - a munkavállalók tartják magukat az 5 százalékhoz, a munkáltatók pedig a 3-hoz - és ez esetben a kormánynak kell döntenie, mint ahogy 2015-ben és 2018-ban is tette. Ha a politikai szempontokat is szem előtt tartja a kabinet, akkor 4 százalék alá nem nagyon tud már lemenni, mert azzal egyértelműen a munkaadók pártjára állna - hiszen ők kezdetben nulla százalékot ajánlottak.

A jogszabályok arról szólnak, hogy a szociális partnerekkel lefolytatott konzultáció után a kormány rendeletben határozza meg a minimálbér szintjét. Ennek alapján, ha a három oldal nem tud megállapodni, akkor a kabinet a döntnök ebben az ügyben. A döntés felelőssége azonban nem megosztható a szociális partnerekkel, vagyis ha 0 százalékos béremelést hirdet ki - amilyen még nem fordult elő - az kizárólag a kormány felelőssége - figyelmeztet az érdekképvisleti vezető.

Időhúzásra játszott a kormány?

Az utolsó 2020-as fordulón Palkovics László ITM-miniszter azzal indokolta a minimálbér-döntés halasztását, hogy január első felében több információ áll majd rendelkezésre a makrogazdasági körülményekről. Ehhez képest nem történt változás a korábbi prognózisokhoz képest: ma már tényként lehet kezelni, hogy az ipari termelés felpattant, míg a járvány által érintett ágazatok - turizmus, vendéglátás stb. - továbbra is óriási nehézségekkel küzdenek. Ám ilyen esetben nem az a megoldás, hogy az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan alacsonyabb bért állapítunk meg, hanem ezeket a vállalkozásokat bértámogatási és egyéb vállalkozásfejlesztési programokkal átsegítjük a nehézségen. Ha nem ezt csinálják, akkor véglegesen le fogunk maradni a bérek tekintetében Európában - érvelt.

Mivel a kormányoldal a tárgyalásokon tétlenül nézte a folyamatokat és nem volt aktív cselekvő, Kordás szerint láthatóan nem kívánja megemelni a minimálbért és nem akarja, hogy létrejöjjön a megállapodás. Ha akarná, figyelembe vette volna például a szakszervezetek javaslatait, adójóváírás formájában besegíthetett volna és akkor már meglenne az egyezség úgy, hogy mindhárom fél "beletett" valamit. (Palkovicsék egyébként a munkáltatók újabb szochó-csökkentésre vonatkozó javaslatát sem támogatták.) Az érdekképviseleteknek nagyon sok javaslata volt, amelyet a kormány egyenként lesöpört az asztalról.

A legelesettebbeken spórolhatnak

Mindeközben a kormányzat az ország legnagyobb foglalkoztatója, és a közszférában is nagyon sokan dolgoznak minimálbéren vagy garantált bérminimumon. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy az állam kiadási oldala mennyivel nő. Azzal pedig, hogy a kormány nem hirdetett ki emelést, hanem azt mondta, hogy február 8-ig marad a 2020-as minimálbér szintje, gyakorlatilag a január 1-én érvényben lévő legkisebb bér a tavalyi. A jogszabályok nagyon sok esetben úgy fogalmaznak a szociális juttatások - például az álláskeresési támogatás és a táppénz - esetén, hogy egész évben a január 1-én kihirdetett minimálbér az irányadó. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet a minimálnyugdíjhoz hasonlóan befagyasztotta a szociális ellátások mértékét, hiszen ha a minimálbér februárban emelkedik, akkor ezen juttatásokra az már  nem vonatkozik.

Kordás László szerint emögött az a politikai logika áll, hogy az elesett rétegeken akarnak spórolni, oly módon, hogy ne tűnjön úgy, mintha ez a kormány miatt történne, hanem valami külső ok állna mögötte. Vagyis a szociális partnerekre terhelheti a felelősséget amiatt, hogy nem született megállapodás, miközben a törvény alapján a kormány dolga lett volna, hogy 2020-ban kihirdesse a következő évi legkisebb bért.