Akár 17 százalékkal is emelkedhet jövőre a minimálbér összege, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megegyeznek egy, az eddigiektől merőben eltérő kompromisszumos javaslatról – tudta meg a Napi.hu.

Kisebb teher a vállalkozásoknak

Az új javaslat lényege, hogy vállalkozásoknak a minimálbérnél jóval nagyobb bérteher-növekedést jelentő garantált bérminimum két lépcsőben emelkedne 2023-ban. Januárban a bruttó összeg 12-13 százalékkal nőhet, majd ezt követően júliustól további emeléssel a második félévre az összeg elérné a bruttó 300 ezer forintot.

A kétlépcsős bérminimum-emelés olyan kompromisszumos alku lehet, amelyet a munkáltatóknak is érdekük elfogadni. A képiviseletek a jelenlegi egylépcsős, 15 százalékos emelésbe eddig nem mentek bele. Ennek oka, hogy a kormány nem lát lehetőséget a jövő évi költségvetésben az újabb munkáltatói járulékcsökkentésre.

Ha a mintegy egymillió munkavállalót közvetlenül, több százezer dolgozót pedig közvetve érintő bérminimum januártól 15 százaléknál kisebb mértékben nőne, akkor az egekbe szökő energiaköltségek kigazdálkodása mellett kisebb bérteher-növekedéssel kellene számolniuk a cégeknek.

Nem kell lemondani a fizetésemelésről

A garantált bérminimum emelése azért jelentős tétel a vállalkozásoknak, mert rengetegen vannak, akiknek a bértorlódás miatt a magasabb kereseti kategóriákban is emelni kell a fizetésén. Minél jobban nő a bérminimum, annál több munkavállaló fizetésének emelésére kényszerülnek a cégek.

A munkavállalók sem járnának rosszul, mivel egy júliustól rögzített további emeléssel a bérminimum összege akár meg is haladhatja a 300 ezer forintot az év második felében.

Információink szerint a szakszervezetek ebben az esetben a korábbi 15 százaléknál jelentősebb, 17 százalékos minimálbér-emelést várnának.

A munkavállalói oldal álláspontja továbbra is az, hogy a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen a legalacsonyabb keresetűek és a szociális ellátásban részesülők anyagi biztonságának megtartása.

Jobban nőne a GYES és a táppénz

A minimálbér összegéért dolgozók száma nagyjából 200-300 ezer fő, sokan közülük ráadásul a valóságban "zsebbe" több pénzt kapnak. A költségvetési szférában gyakorlatilag minimálbért, mint alapbért már senki sem keres, ellenben számos pótlék összege függ a minimálbér-emeléstől.

A kötelező legkisebb kereset emellett számos szociális juttatás vetítési alapja, például a kisgyermekesek ellátása vagy a táppénz is emelkedik az összeg emelésével. Szintén fontos a minimálbér összege az őstermelőknek, mivel a nekik járó adókedvezmény is ez alapján nő.

Ha a megállapodást aláírják a felek, akkor a minimálbér jövőre bruttó 235 ezer forint lehet, míg a garantált bérminimum januártól 293 800 forintra, júliustól pedig legalább 301 ezer forintra emelkedne.

Az elmúlt években a garantált bérminimum sokkal gyorsabban emelkedett, mint a minimálbér, így továbbra sem várható, hogy a legkisebb kereset újra érdemben megközelítse a szakmunkás bérminimum összegét.

A bértárgyalásokon eddig arról próbáltak megegyezni a felek, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum is 15-15 százalékkal emelkedjen januártól. A munkáltatók ugyanakkor visszavonulót fújtak a megállapodástól azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban világossá tette, hogy nincs lehetőség jövőre a szocho további mérséklésére.