A minimálbérek emeléséről minden év végén folynak a tárgyalások az érdekvédelmi szervezetek és a kormány között. A megállapodások eredményeként általában az év elejétől emelkedik a minimálbér, de 2021-ben arra is volt példa, hogy csak februártól változott a legkisebb bér összege. Most úgy néz ki, hogy már a decemberi fizetések is emelkedhetnek – azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez a fizetés csak januárban érkezik a számlákra.

A jelenlegi állás szerint úgy néz ki, hogy

  • a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
  • míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).

A legkisebb bért mindhárom fél (kormány, munkáltatók, munkavallók) elfogadja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azonban jelenlegi formában nem támogatja a garantált bérminimum emelését, hiszen így nem tudják megőrizni reálértéküket.

Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az emberek a minimálbér-emelésről. Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató arra a kérdésre kereste a választ a magyar lakosságra reprezentatív felmérés keretében, hogy mekkora nettó minimálbért tartanának ideálisnak 2024-től.

A válaszadók többsége (39 százalék) úgy véli, hogy 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne egyébként, ami a kisebb vállalkozásoknak túl nagy terhet jelentene természetesen.

A rangsor így folytatódik:
  • több, mint 400 ezer forint (19 százalék);
  • 200 ezer forint (17 százalék);
  • 400 ezer forint (16 százalék).

A lakosság 1 százaléka szerint nincs szükség minimálbérre, 2 százalékuk pedig úgy véli, nem kell emelni jövőre, elegendő az idei nettó fizetés (154 280 forint). Ez a pénz azonban még a lakhatásra sem elég sok esetben – a témáról részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Sokakat érintő témáról van szó, ugyanis Magyarországon ma 250 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 750 ezren, tehát összesen egymillió magyar tűkön ülve várja a kormány és az érdekképviselet szervek megállapodását az emelésről.

Nagy eltérések

Korcsoportok szerint nagyjából azonos összetételek mutatkoznak a válaszoknál, nemek szerint azonban érdekes adatok figyelhetők meg:

  • a férfiak nagyobb arányban mondták a 200-300 ezer forintos béreket,
  • míg a női válaszok a több, mint 400 ezer forintos minimálbércélnál voltak jelentős többségben.

Az iskolai végzettség jelentős befolyásoló tényező a bérminimum megjelölésénél a Pulzus Kutató eredményei alapján. Nem véletlenül, hiszen a felsőfokú végzettségűeket kevésbé érinti nemcsak, hogy a minimálbér, még a garantált bérminimum sem. Emiatt ők 400 ezer forint felé nem igazán emelnék, az viszont egyértelműen látszik, hogy nettó 200-300 ezer közé lövik be a legkisebb bérjövedelmet.

Az alap- és középfokú végzettségűek az átlagnak megfelelően 300 ezer forintra növelnék a jelenleg kicsit több, mint 15 ezer forintos nettó minimálbért.

Város-vidék ellentét

A lakhely szintén fontos tényező a minimálbér idealisztikus meghatározásában. Általánosságban elmondható, hogy a községekben és városokban élők magasabb béreket, míg a Budapesten és vármegyeszékhelyeken élők alacsonyabb minimálbért szeretnének 2024-től.

A budapestieknél az átlagos igényektől nagyban eltérő tendencia figyelhető meg, a következő a sorrend:

  1. 300 ezer forint (40 százalék);
  2. 200 ezer forint (20 százalék);
  3. több, mint 400 ezer forint (14 százalék);
  4. 400 ezer forint (13 százalék);
  5. nincs szükség minimálbérre (3 százalék);
  6. nem kell emelni jövőre (2 százalék).

Községek szintjén teljesen eltérő arányok mutatkoznak:

  1. 300 ezer forint (35 százalék);
  2. több, mint 400 ezer forint (24 százalék);
  3. 400 ezer forint (18 százalék);
  4. 200 ezer forint (16 százalék);
  5. nincs szükség minimálbérre (2 százalék);
  6. nem kell emelni jövőre (1 százalék).

A Pulzus felmérése a 18 év feletti felnőtt magyar lakosság körében készült 2023. november 3 és 4. között, ezer fő megkérdezésével.A megkérdezettek statisztikai súlyozása az életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján történt, a minta összetétele és a válaszadói panel reprezentatív a magyarországi felnőtt lakosságra vonatkozóan.

Elég messze vagyunk a kétezer eurós német minimálbértől

Az Eurostat elmzése három csoportba rendezi a tagállamokat a náluk előírt törvényi minimum bérek alapján.

Az elsőbe azok az országok (Luxemburg, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország) kerültek, ahol 1 500 eurónál magasabb a havi minimálbér.

A második kategóriába az 1 000 és 1 500 euró közötti minimálbért fizető tagok szűk köre (Szlovénia és Spanyolország) esett.

A harmadikba pedig azok az államok kerültek, amelyek 1 000 euró alatti minimálébért fizettek. Az uniós tagállamok szűk többsége (Ciprus, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Románia, Magyarország és Bulgária) ide került.

A 2013 és 2023 között eltelt 10 évben a legnagyobb mértékben a román minimálbér növekedett (14,4 százalék), ezt a litván (11,2 százalék) és a bolgár (9,7 százalék) követte, a legalacsonyabb pozitív elmozdulást pedig Málta (1,7 százalék), Franciaország (1,8 százalék) és Görögország (2 százalék) produkálta.

A jelenlegi magyar minimálbér az Eurostat statisztikája alapján 578,74 euró, míg a szomszédos tagállamokban ez így néz ki:

  • Szlovákia: 700 euró;
  • Románia: 606,12 euró;
  • Horvátország: 700 euró;
  • Szlovénia: 1203,36 euró
  • Ausztriában mivel nincs minimálbér, ezért az Eurostat nem is szerepelteti az osztrák számokat. A Numbeo adatai szerint ugyanakkor egy bécsi munkavállaló 2 906 euró nettó átlagbérrrel kénytelen beérni. A nyugati szomszédunknál tehát a fizetéseket leginkább a német jövedelmekkel lehetne összevetni.
A magyar minimálbérnél csak a bolgár alacsonyabb az unióban, ami egyébként 399 euró volt idén januárban.