Éves szinten összességében nőtt a magyar fizetések vásárlóereje 2022-ben, még a rekordokat döntő infláció ellenére is – hangsúlyozta a Napi.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, volt miniszteri biztos, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Kiemelte: a hazai és uniós adatok alapján nem kizárt, hogy Magyarország lesz az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol az évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba szökő infláció ellenére is nőnek a reálkeresetek 2022-ben.
Szalai Piroska a január-novemberi időszak adatait elemezve rámutatott, hogy éves szinten átlagosan 13,6 százalékkal emelkedtek meg a fogyasztói árak. Ebből már nagy biztonsággal meg lehet becsülni, hogy a december sem viszi 15 százalék fölé az idei inflációs rátát.
Minden adat reálbér-növekedést jelez
„A keresetek minden mutatója szerint reálérték növekedést produkáltunk, tehát 2022-ben éves szinten összességében nőtt a pénzünk vásárlóértéke. Könnyen lehet, hogy egyedüliként az unióban. A javulást leginkább az év elején érzékelhettünk“ – mutatott rá a szakértő.
A legfontosabb, már ismert adatok a bérek 2022-es változásáról:
- a minimálbérek 20 százalékkal emelkedtek januártól,
- a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal nőtt,
- reálértékben 3,2 százalékkal emelkedett.
- A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 17,1 százalékkal,
- a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 18,2 százalékkal
- a kedvezményekkel számított nettó mediánkereset pedig 16,7 százalékkal nőtt.
- a munkavállalók teljes körénél január-szeptember közötti időszakban a havi bruttó átlagkereset 17 százalékkal emelkedett.
A kereset nem ugyanaz, mint a jövedelem
Szalai Piroska rámutatott, hogy sokan összekeverik a megélhetéssel összefüggő kifejezéseket. A magyar munkaerőpiacon a legtöbb munkakörben a teljesítményhez is kapcsolódnak pótlékok, amik emelik az alapbért, beleértve a nem rendszeresen adott juttatásokat is.
Mivel a kereset az alapbért és az egyéb rendszeres és nem rendszeres juttatásokat is magában foglalja, ezért a havi átlaga is magasabb, mint az alapbérünk. A keresetnek része, de az alapbérnek nem a pedagógusoknál az osztályfőnöki pótlék, a versenyszférában elterjedt teljesítménypótlék, a mostanában egyre terjedő munkavállalói rezsitámogatás, vagy a karácsonyi „beiglipénzek” és jutalmak is.
A jövedelem és a kereset nem ugyanazt jelenti. Egy háztartás éves összes jövedelmének számításakor a háztartás tagjainak
- a munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek),
- a vállalkozásból származó jövedelmeket,
- valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat)
- és az egyéb jövedelmeket is beszámítják.
Az összeget a számításkor elosztják a háztartásban élők számával. A teljesen eltérő módszertan szerint így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset.
Segít a minimálbér és a bérminimum emelése
A minimálbér és a garantált bérminimum idei, 20-20 százalékos emelése összességében jelentős lökést adott a keresetek növekedésének. Hasonló hatása lehet a jövő januári 16, illetve 14 százalékos emelésnek is, amelyről a napokban állapodtak meg a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek.
Az átlagkeresetet idén a bruttó 260 ezer forintos garantált bérminimum emelése jobban növelte – emelte ki Szalai Piroska. Ennek oka, hogy a munkavállalóknak csak egy nagyon kis része, általában 200-300 ezer fő dolgozik a minimálbér összegéért. A szakértő megjegyezte ugyanakkor, hogy a minimálbér is fontos:
- a keresetek szempontjából a közszférában, mivel egyes területeken a pótlékokat az összeg alapján számolják,
- a szociális juttatások szempontjából, mivel a legtöbb szociális ellátás számítási alapja a mindenkori minimálbér összege,
- az őstermelők kedvezményes adózása is a minimálbérből van megállapítva.
A szakmunkás minimálbérnek is nevezett garantált bérminimum összegéért mintegy kétszer annyi munkavállaló dolgozik, mint a minimálbéresek. Ha az összeg nő, akkor a fölötte levő keresetkategóriákban dolgozók alapbérét is emelni kényszerülnek a munkáltatók.
Európai a magyar minimálbér
Az európai minimálbérként ismertté vált irányelvben foglaltakat legkésőbb két évük van a tagállamoknak, hogy alkalmazzák. Az irányelv továbbra is a tagállamokra és a szociális partnerek érdekegyeztetésére bízza a legkisebb munkabérekkel kapcsolatos döntéseket, ugyanakkor iránymutatásokat is megfogalmaz.
Szalai Piroska ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a legtöbb helyen pontatlanul idézik az EU irányelv útmutatását.
Az uniós elvárás nem az, hogy a minimálbér elérje az átlag- vagy mediánkereset 50-60 százalékát, mivel a szegénységi küszöb nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60 százaléka. Az irányelv azt mondja ki, hogy a minimálbéresek keresete legyen magasabb, mint a szegénységi küszöb.
Ez hazánkban az utóbbi években már megvalósult.
Inflációkövető béremelés: rossz a megközelítés
Szalai Piroska kérdésünkre hibás kérdésfelvetésnek nevezte azt, hogy egyes szakértők előszeretettel vetik fel azt a kérdést, hogy a munkáltatónak a feladata-e az inflációkövető béremelés. Szerinte érdemes inkább úgy vizsgálni a problémát, hogy
a jelenlegi, feszített munkaerőpiacon, – ahol még mindig a munkaerőhiány a jelentősebb probléma, s nem a munkanélküliség – a munkáltatónak is jobban megéri a fluktuációt elkerülendő a konkurens vállalkozásokhoz hasonló szinten tartani a kereseteket.
Ha elmegy a munkavállaló egy magasabb kereseti lehetőség miatt, akkor komoly pluszköltséget jelent a pótlása, többet, mint egy jelentősebb bérrendezés, amiért cserébe nem akarna munkahelyet váltani, máshol kamatoztatni tudását.
Még nincs jele a keresetek megtorpanásának
Míg a 2008-as pénzügyi válság idején a munkáltatók a költségeik csökkentését elbocsátásokkal, leépítésekkel kezdték, ma még más módokon próbálnak takarékoskodni – hívta fel a figyelmet a szakértő. Számos fejvadász és munkaerőkölcsönző cég nyilatkozott úgy, hogy akár a Tungsram összes elbocsátott dolgozóját is el tudná helyezni.
Szalai Piroska hozzátette: a munkaerőpiacon most nagyon gyors átalakulás zajlik, de még mindig növekedés látható a múlt év hasonló időszakához viszonyítva.