Biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen fillért sem fognak elvenni Magyarországtól - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón. Magyarországtól ugyanis az Európai Bizottság javaslatára jövőre megvonhatják a kohéziós alapokból befolyt pénz egy részét (megközelítőleg 140 milliárd forintot). Az egész ügy lezárása technikai lesz, és ezért körülbelül fél évet vesz igénybe - tette hozzá a kormányfő. Van-e esélye, hogy elvegyék a pénzt Magyarországtól? Mit kell tenni, hogy ne vegyék el és mi lesz, ha mégis elveszik? Egyáltalán miért merül fel ez az egész?

Maradhatnak az EU-s pénzek

Kapcsolódó

Elemzők egyértelműen úgy vélik, nem következik be a kohéziós pénzek elvonása. Magyarország 2011-ig kapott haladékot, hogy ki kerüljön a túlzottdeficit-eljárásból és az unió egyes egyszeri és átmeneti tételek figyelembe vétele miatt nem bízik meg abban, hogy tényleg sikerült középtávon is fenntartható pályára tenni a büdzsét. Az unió jelenleg azt várja, hogy a magyar kormány tegyen olyan lépéseket, amelyek fenntartható módon elérhetővé teszik a 2013-as cél teljesítését.

A kormánynak mindenképp érdeke, hogy megfeleljen az EU által szabott kritériumoknak. A kieső EU-s források is problémát jelentenek, de ezentúl más oka is van a kormánynak. Ha bármikor alá akar írni Magyarország egy hitelmegállapodást, akkor a fő deficitszámok lesznek az elsődleges szempontok, amelyeket érvényesíteni akar majd a hitelnyújtó - mondta Samu János, a Concorde közgazdásza. Így idén még 100, jövőre 200-300 milliárd forintos megtakarítás kell ahhoz, hogy biztosan tartani lehessen a célt (amennyiben a kormány ténylegesen megvalósítja a már beígért megszorításokat, akkor az összegek is jóval alacsonyabbak lesznek).

Jövőre még biztos lépni kell

Egyet lehet érteni a Bizottsággal, a kormány ugyanakkor technikailag már benyújtotta a Magyar Közlönybe az idei évet érintő változtatásokat - erősítette meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint azonban jövő évre csak mérsékelt összeggel, 100 milliárd forinttal kell kiigazítani a büdzsét ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) által 2013-ra mért 3,4 százalék 3 alá süllyedjen, az idei év pedig az unió szerint is teljesül. Így már most minden rendben lehetne, az EU-val szembeni problémák azonban mindig macerásak, mindenki a kormányon akarja leverni a port.

Jövőre a kormány a GDP 2,2 százalékára tervezi csökkenteni a költségvetési deficitet és ettől még tényleg eltér az összeg, de ettől még maga mögött hagyja a túlzott hiányt. Ugyanakkor az abszurd, hogy az EU olyan időszakban, amikor elég bizonytalanok a 2013-as növekedési prognózisok és a költségvetést sem kellett még benyújtania a kormánynak, azt kéri számon, hogy nem látja a biztosítékokat a bejelentett intézkedések megtételére.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője a Napi Gazdaság hasábjain ezzel szemben írásában úgy érvelt, hogy a kormány, amennyiben az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötésénél célja a nemzeti szuverenitás elvesztésének még a látszatát is kerülni, akkor már most példát mutathatna abból, hogyan köti meg önként, teljes szuverenitása birtokában a saját kezét egy fenntartható és átlátható költségvetési politikát folytatni kívánó kormány, és hogyan ragaszkodik nap mint nap következetesen korábbi saját elhatározásaihoz.

Mi lesz, ha mégis bukjuk a pénzt?

Mindettől függetlenül, ha az EU kockázatokat lát a hosszú távú fenntarthatóságban - függetlenül attól, hogy az érdemi kockázat-e - figyelembe kell venni - tette hozzá Suppan. A kormánynak nincs forrása a gazdaság élénkítésére, így erre csak az EU-s pénz marad. Ha úgy adódik, hogy 70 milliárd forintnyi kiigazítást kell végrehajtani, akkor is cserébe 140 milliárd érkezik az országba, így érdemes beáldozni az összeget.

Mindemellett azt is látni kell, hogy a potenciálisan befagyasztható összeg a kohéziós alap 30 százalékával egyenértékű, miközben idehaza átlagosa 70 százalékát hívják le az összegnek. Ebből még nem következik, hogy egy kisebb összegből ne vonnának le egyben kevesebbet is, azonban ez lényegesen csökkenti az esetleges következmények súlyát.

Mióta csattan Magyarországon az ostor?

Magyarország nem a legrégebbi és a legsúlyosabban büntetett ország a túlzottdeficit-eljárások (Excessive Deficit Process, EDP) történetében, azonban kétségtelenül nincs még egy ilyen ország, aki ellen ilyen hosszú ideig eljárás folyt volna. Jelenleg az EU27-ből Észtország, Finnország, Luxemburg és Svédország kivételével mindenkit eljárás alá vontak, azonban Magyarországot leszámítva mindenki más 2008 és 2010 között küzdötte be magát a klubba. (Luxemburggal szemben írt az Európai Bizottság 2010-ben egy jelentést az ország költségvetési helyzetéről, azonban végül nem indították el az eljárást. Finnországban 2010-ben elindították az eljárást, de 2011-re megszüntette a túlzott deficitet.)

A 2004-ben csatlakozott tíz ország közül csak Szlovénia és a balti országok nem kerültek rögtön az eljárás alá, de 2006-ban Ciprus, 2007-ben Málta, majd 2008-ban a többi ország is kikerült az eljárás alól. A kiírt határidő szerint Magyarországnak is 2008-ig kellett volna olyan mértékűre csökkentenie a deficitet, hogy búcsút inthessen az EDP-nek, ugyanakkor az Európai Tanács már 2005 januárjában és novemberében is jelezte, hogy az akkori kormány által megtett lépések nem tűnnek elégségesnek.

Majd 2006 októberében a Tanács még egy év haladékot adott (2009-re tolva a teljesítés időpontját), 2009-ben a pénzügyi-gazdasági válságra hivatkozva 2011 lett a végső határidő, ameddig Magyarországnak teljesítenie kellett azokat a fiskális feltételeket, amelyek mentén az unió biztosítva látja, hogy a hiány nem csak egyszeri alkalommal vált elérhetővé, hanem középtávon is fenntarthatóvá vált (ezért érzékeny az EU az egyszeri, átmeneti intézkedésekre), valamint hogy az államadósság egy tartósan csökkenő pályára állt, amely mentén elérhető a GDP 60 százalékában meghatározott referenciaszint. Erről döntött most január 11-én az Európai Bizottság (EB), úgy ítélve ismét, Magyarország nem tette meg a szükséges lépéseket.

Mit tett Magyarország az elmúlt években? Így látja az EU

A 2010-es konvergenciaprogram 2010-2012-re sorban 3,8, 2,8 és 2,2 százalékos áht-hiánnyal számolt. A számok megegyeztek az EB várakozásaival, viszont kockázatot jelentett, hogy ezek a hivatalos EU-prognózisoknál optimistább növekedési ütemre épültek. A 2010-es év hiánya végül elsősorban az önkormányzati adósság miatt 4,2 százalékra rúgott, a lényegi pont azonban a 2011-es év volt - számolt be a részletekről az EU döntést előkészítő anyaga.

Az uniós elvárás az volt, hogy 2010-11-ben összesen 0,5 százalékponttal csökkenjen a GDP-arányos áht-hiány, valamint a költségvetési kiigazítás szerkezetének biztosítania kell, hogy a túlzott hiány megszűnését követően is középtávon fenntartható maradjon a deficit szintje. E helyett lényegi adókiengedéseket hajtott végre a kormány, amelyek által ütött lyukat nem foltozta be strukturális intézkedésekkel, hanem egyszeri (magánnyugdíj-pénztári vagyon költségvetésbe történő átirányítása) és átmeneti (szektorális adók) intézkedésekkel pótolta a kieső összegeket.

A várt 0,5 százalékos strukturális kiigazítás helyett 2,75 százalékkal még romlott is az elvárt szint, miközben pedig az EB által vártnál kedvezőbben alakult a makrogazdasági környezet. Az államháztartás hiánya ugyan a fenti intézkedéseknek köszönhetően többlettel zárt, ugyanakkor az egyszeri és az átmeneti intézkedések nélkül 6 százalékra ugrik a hiány.

Fiskális kritériumok előrejelzései (százalék, GDP-arányosan)
2010201120122013
áht-hiányEB jelentés*-4,23,6-2,8-3,7
Konvergenciaprogram**-4,22,0-2,5-2,2
strukturális egyenlegEB jelentés*-3,8-5,0-2,6-3,2
Konvergenciaprogram**-3,1-4,2-2,5-1,8
bruttó államadósságEB-jelentés*81,375,976,576,7
Konvergenciaprogram**80,275,572,169,7
* 2011. ősz; ** 2011. tavasz; Forrás: Európai Bizottság

Mit kell még tennie a kormánynak?

Az idei évet az EU 2,75 százalékra várja, hozzátéve, hogy az átmeneti szektorális adók (a GDP 0,9 százaléka) nélkül még mindig nem lenne 3 százalék alatt a hiány, valamint számos olyan makrogazdasági és pénzpiaci kockázat van, amelynek bekövetkezése tovább veszélyezteti a cél elérését. A fő vitapont azonban, amelyről az EB-nek januárban döntenie kellett, hogy a hiány egyszeri és átmeneti tételek nélkül is fenntartható-e, azaz reálisan teljesülhet-e 2013-ban a GDP 3 százalékában megjelölt hiánycél.

Jövőre a kormány az elektronikus útdíjfizetési rendszertől, az önkormányzati rendszer átalakításától, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatától, a felsőoktatási reformtól és a tömegközlekedés újraszervezésétől várja azokat a megtakarításokat, amelyek 1,1 százalékponttal csökkentik a hiányt. Az EB (táblázatunkban közölt) őszi jelentésében még mindebből 0,2 százalékot vett figyelembe, mivel az ilyenkor bevett technikai projekció szerint csak azokat a tételeket veszik a kutatók számításba, amelyeket a kormány hivatalosan is elfogadott. Januárra ugyan bővítette a kormány és így az EB is a fenti halmazt, azonban még így is a GDP 3,4 százalékára tették a hiányt. Ennek következtében vetette fel a Bizottság, hogy Magyarország továbbra sem tett elégséges intézkedéseket

A kormány intézkedéseinek megerősítése érdekében a Magyar Közlönyben február 21-én megerősítette a már ismertetett szándékát a fenti tételek megtételére, azonban az unió egyelőre ezt nem tekinti elfogadott lépésnek. Egy napra rá a bejelentéseket Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára az idénre vonatkozó intézkedéseket a GDP 0,1 százalékára (mintegy 28-29 milliárd forintra), a jövő évre vonatkozókat pedig a GDP 0,4 százalékára (mintegy 120 milliárd forintra becsülte).

Az elemzői vélemények elég vegyesek az idei évi gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, ezért beszélnek sokan a fentieknél nagyságrendileg nagyobb megszorításokról. Vélhetőleg ez is szerepet játszhat abban, hogy a Bizottság kivár és nem sieti el, hogy megváltoztassa az EU-s pénzek zárolására vonatkozó döntését.