A nemzeti vállalkozásokat piaci alapon kiszolgáló kritikus infrastruktúra döntő tényező lesz, ezért "az energiaszektort hazai kézbe vettük" - mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, ám a Népszava szerint ezt az állítás fals. Egyrészt a hálózat nem csak a nemzeti, hanem külföldi vállalkozásokat is kiszolgálja és elemzések szerint a központi nagy rendszerek jelentősége az önellátás térhódításával éppenséggel mérséklődik.

Másrészt tény ugyan, hogy az elmúlt nyolc év során a magyar állam növelte a nagy eszközök feletti befolyását az energiaszektorban, még messze - több ezermilliárd forintnyira - járunk attól, hogy ez a teljes hálózatra igaz legyen.

Kapcsolódó

A "kézbevétel" a Mol szempontjából annyiban értelmezhető, hogy a magyar állam 2011-ben félezermilliárd forintért 21 százalékot véve magának tulajdoni hányadát 25 százalékra emelte. Így az iparág messze legdrágább állami felvásárlása a Molhoz kötődik, ugyanakkor a társaság továbbra se tekinthető se állami, se "hazai" többségűnek. Ráadásul a Mol jellemzően külföldi eszközöket vesz. Legutóbbi nagyobb belföldi akciójuk az olasz ENI Agip-kútjai 2016-os felvásárlása volt; itthon inkább beruháznak.

Habár a tisztán állami MVM Magyar Villamos Művek közel 700 milliárdos eszközt képvisel, ennek jó része - a Mavir nevű áram-alaphálózat és a Paksi Atomerőmű - sose került ki az állami körből. Ehhez 2013-ban közel 300 milliárdért hozzávásárolták a korábban molos, közel kétszázmilliárdos értékű gáztárolókat és a gáznagykereskedőt az E.ON-tól.

A kormányfő nem véletlenül nem "állami", hanem "hazai" kézbevételt említett. Szívének bizonnyal kedvesek a felvásárlási lázban égő, hozzá közel álló üzletemberek jegyezte MET, illetve Mészáros Lőrinc nagybevásárlásai is. (Miközben eme felek bőszen tiltakoznak a kormányközeli "vád" ellen.)

A fotó forrása: Pixabay