Csak marginálisan növelhetik a hitelezést a tervezett, szerdán bejelentett új MNB-eszközök - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Bevezetésük hiába jó ötlet: ha az nem párosul a bankok hitelezési hajlandóságával - márpedig ennek nagy az esélye -, akkor érdemben nem képes hozzájárulni a növekedéshez. Kis élénkítés ugyan lehetséges, de annak hatása mikroszkopikus lehet. Annyit azonban el tud érni, hogy minimálisan ellensúlyozhatja azt a hitelszűkülést, amely banki oldalról az utóbbi hónapokban történt - véli a szakember.

A bankok jól járnak, a vállalatoknál csak marginális lesz a hatás

Kapcsolódó

Régóta megy a huzavona arról, milyen monetáris enyhítést tudna a jegybank meglépni az alapkamat beállításán túl - vázolta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. (A jegybank nem konvencionális eszközeiről részleteket Neményi Judit, volt monetáris tanács-tag cikkében olvashat.) Egy kis, nyitott gazdaságban egy mennyiségi lazításra más a mozgástér, mint mondjuk az eurózóna, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy éppen Japán esetében. Ott ugyanis a fő probléma, hogy a nulla közeli alapkamat miatti likviditási csapdán kell oldani, szemben Magyarországgal, ahol a megnövekedett ország kockázati felár miatt az elmúlt időszakban éppen hogy kamatemelésre kényszerült a jegybank.

A mostani jegybanki bejelentés olcsó finanszírozást jelenthet a bankoknak a rövid lejáratú hiteleknél. A hosszú lejáratú fedezett hitel ugyanis a likviditási prémiumot gyakorlatilag lenullázza. Ez azonban nem feltétlenül segít a bankok hitelezési hajlandóságának enyhítésén. Az állampapírhozamokra nézve azonban mindenképp pozitív, hogy a bankok az alapkamaton felvett pénzből állampapírt vásárolhatnak, amelyet fedezetként az MNB elfogad, így a hitelintézetek magasabb hozamon pihentetik majd a jegybankban a felvett összeget.

Mindez a rövid lejáratú állampapírok hozamait ugyan mérsékelheti, de a hitelezést valószínűleg nem lendíti fel - vázolta Bebesy. A fejlett gazdaságokban az ehhez hasonló akcióknak az eredménye az lett, hogy a bankok profitabilitása megnövekedett, a pénzt azonban végül hitelezési multiplikáció nélkül visszakerült a jegybankba, ami nálunk a kéthetes betéti állomány emelkedését jelenti majd.

Korlátozzák a hitelek felhasználhatóságát

A kétéves hosszú lejáratú fedezett hitel az Európai Központi Bank (ECB) decemberben bevezetett konstrukciójának logikájára épít, amely igen népszerű volt a bankok körében: javította az európai bankok megítélését, a likviditásukat, valamint a profitabilitásukat is. Az ECB korábban 6, majd 12 hónapos lejáratot kínált, azonban azok nem érték el a kívánt hatást - tette hozzá Forián Szabó.

Ugyanakkor lényegi különbségek is vannak a hazai és az európai eszköz között. A tervek szerint ugyanis Magyarországon feltételekhez szabják a jegybanki hitelt: csak akkor lehet felvenni, ha azt vállalati hitelek élénkítésére használják fel. Mivel a hitelezési hajlandóság alacsony, ezért vélhetőleg nem sokan élnek majd az eszközzel. A szigorításnak ugyanakkor van értelme, hiszen annak nincs sok haszna, ha a pénzt az MNB-be teszik a bankok és bezsebelik a hozamkülönbséget.

Túlzott kockázatokat vállal magára az MNB?

A lakossági hitelezés beindításánál fontos azt is látni, hogy ott keresleti korlátok is megjelennek. A mostani akcióval ugyan le lehet csökkenteni a papírok hozamait, azonban amíg a forintkamat magas, a nemzetközi konjunktúra nem mutat érdemi javulást és a háztartások eladósodottak, addig jelentős változásra nem érdemes számítani. Az intézkedésnek azonban pozitív hatása, hogy más bankok is bekapcsolódhatnak, valamint bővül a fedezetként elfogadható eszközök köre.

A jelzáloglevél-programnál ráadásul még nem látni, hogy mennyi idő, amíg az országgyűlés elfogadja a javaslatot és az is időbe telik majd amíg a bankok alkalmazkodni tudnak majd az új helyzethez - mondta Bebesy. Az intézkedés segítheti a befagyott jelzálog-hitelezést, ugyanakkor számos kockázatot hord magában. Az MNB vásárlások csökkenthetik, a jelzáloglevelek kamatszintjét, azonban a jegybank ezzel kockázatot is vállal, kérdés, hogy mit tesz, ha a hitelek esetleg bedőlnek.

Bár nincs sok lehetősége a jegybanknak a kvantitatív lazítás terén, így nem kizárt, hogy a mostani intézkedés mögött a politikai nyomásnak is szerepe volt. A piac azonban a döntést optimistán fogadta. Szemben ugyanis ehhez hasonló bejelentésekkel, amelyet hagyományosan a helyi deviza gyengülése követ, a forint erősödött és a hozamok csökkentek.

Simor: Ez az igazi védőháló

A jegybank eszközei nem elégségesek a hitelezés újbóli beindításához - erősítette meg Simor András jegybankelnök a Portolio.hu-nak adott interjúban az MNB közleményét és az elemzői vélekedéseket. Ugyanakkor ez jelenti az igazi védőhálót. A bankok nagy biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében - mondta a fedezett hitelprogram kapcsán az MNB-elnök.

A jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy a téma kapcsán nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.