Egymással homlok egyenest ellenkező állítások állnak szemben Magyarországon az április 6-ai választás előtt, ami nem meglepő, ám a szavazónak anélkül kellene eligazodnia ezek között, hogy a kormánypárti és az ellenzéki vezérek szemtől szembe megvitatnák egymással érveiket - derül ki a Business New Europe kelet-közép-európai hírportálon megjelent tudósításból, amelyet Kester Eddy, a Financial Times régiós szakírója jegyez.

Az egyik oldalon áll a magyarok szenvedélyes miniszterelnöke, Orbán Viktor, aki a kereskedelmi kamara előtt elmondott öndicsérő beszédében kijelentette, hogy az ország szilárdan áll a lábán, amelyet saját erejéből, mások segítsége nélkül ért el. A gazdaság nő, az államadósság csökken, az energia olcsóbb lett, a hitelek szintén, az infláció alacsony, az export bővül. Senki sem vitathatja el ezeket a tényeket - tette hozzá.

Mosolykörút

Orbán a múlt hónapban bejárta az országot: szalagokat vágott át és alapköveket tett le, eközben igyekezett eladni a Fidesz-kormány sikereit, hogy megnyerje a választók bizalmát további négy év kormányzáshoz. Pártjának programját egy szóval úgy foglalta össze: folytatjuk. Emellett elővezetett egy tízpontos csomagot, amelyben egyebek mellett szerepel az államadósság nagyobb részének hazai kézbe csatornázása, az újraiparosítás, a bankszektor felének magyar tulajdonba segítése és a munkát terhelő adók további csökkentése.

Az esetek többségében a nyilvános rendezvényeken nem lehet kérdezni a kormányfőtől. Orbán kerüli azokat a helyzeteket, amikor szembesíteni lehetne állításai helyességével. Ennek része, hogy nem áll ki miniszterelnöki vitára a legnagyobb ellenzéki csoportosulás, a szociálliberális pártszövetség vezetőjével, Mesterházy Attilával.

Statisztika

A száraz statisztikai adatok nagyobb részben alátámasztják Orbán állításait. A gazdaság 2013 utolsó negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és tavaly összesen 1,1 százalékkal bővült. Az infláció nulla, a hitelkamatok - főként a jegybank Növekedési hitelprogramjában, amelyben a kereskedelmi bankok olcsó forrást kapnak, hogy tovább hitelezzék azt - alacsonyak. A büdzsé hiánya ugyan független szakértők miatt a választási költekezés miatt a GDP három százaléka fölé kúszhat, de nem jelentősen. A folyó fizetési mérleg rekordtöbbleteket produkál, a munkanélküliségi ráta nagyjából kilenc százalék.

Az ellenzék legfőbb érve szerint a kedvező mutatók mögött rövid távú hasznot hozó intézkedések vannak. A főként a külföldi kézben lévő ágazatok agyonadóztatása kellett a költségvetési hiány lefaragásához, de aláásta az ország iránti befektetői bizalmat és a cégek, főként a bankok, áthárították a többletköltséget ügyfeleikre.

Szaldó

A rezsicsökkentés a választási kampány egyik legfőbb üzente, ám valójában a kormány regnálásának első szakaszában megemelte az emberek megélhetési költségeit, amiből most valamennyit elenged - fogalmazott a bne-nek Szél Bernadett, az LMP parlamenti képviselője. Ha megnézzük az adóintézkedések szaldóját, akkor azt láthatjuk, hogy rengeteg háztartás szegényebb lett az elmúlt négy évben, főként az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők.

Ami a munkaerő-piaci sikert illeti, a kormány abból él, hogy a magyar statisztikába beszámítanak azok is, akik az elmúlt években vendégmunkásban más uniós országban kaptak munkát. Valójában a magánszektorban kevesebb állás van most, mint korábban: 2010 és 2013 között ebben a szférában 29 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.

Kívülről nézve

Független elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormány nem igazán csökkentette saját kiadásait. Emiatt az az orbáni ígéret, miszerint tovább mérséklik a munkát terhelő adókat, azzal jár, hogy valahol máshol növelniük kell az állam bevételeit. A Fidesz-kormány valóban mérsékelte a személyi jövedelemadót, ám a költségvetési hiány tartása érdekében kénytelen volt torzító hatású adókat kivetni a vállalati szektorra - mondta Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.

A magyar bankokat, az energiaszektort és a kiskereskedelmi ágazatot terhelő adók összesen 676 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami a GDP majdnem két százaléka. Az ezek segítségével elért közgazdasági hatás Balatoni szerint közelít a nullához vagy akár negatív is lehet. Szóval, ha nem mérséklik a költségvetési kiadásokat, akkor nem lehet adóemelés nélkül lefaragni a munkát terhelő közterheket.

Mindezek ellenére

Durvább bírálatot fogalmaz meg az Orbán-kormánnyal szemben Magyar Bálint, volt liberális politikus, aki szerint a kormányfő szövetségesei maga köré gyűjtésével maffiaállamot hozott létre. Ennek segítségével - pontosan célzott állami és önkormányzati megrendelésekkel - forint százmilliárdokat szivattyúznak át az adófizetők pénzéből a Fideszhez köthető oligarchiák kezében lévő vállalatokból. Így csinálnak a közpénzből magánvagyont.

A kemény bírálatok ellenére Orbán és kormánya népszerű maradt a középosztály, a társadalom jómódúbb rétegeinek körében. Ezek az egykulcsos szja haszonélvezői. Emellett a rezsicsökkentéssel sikerült minden jövedelmi csoportban további támogatókat szereznie.

Ez kiegészül azzal, hogy a média nagy része a kormány ellenőrzése alatt áll, így hirdetheti a népszerű nacionalista ideológiát, továbbá, hogy faltól falig tartó hirdetési kampány zajlik a kormány és a kormánypárt "Magyarország jobban teljesít!" üzenetének közvetítésére. Eközben az egyébként is szétroncsolt ellenzéket jól időzített botrányokkal járatják le. A végeredmény: az utóbbi örülhet, ha Orbánnak nem lesz újra kétharmada - összegzi a bne magyarországi helyzetjelentését.