Jelentősen eltér egymástól a szabadidős tevékenységek fontosságáról alkotott kép a gyerekek és szüleik fejében. A személyes, baráti időtöltést ugyan hasonlóan fontosnak ítélik, ugyanakkor jelentősen eltérően a vélekednek a sport, a számítógépes játékok, az internetezés és az olvasás jelentőségéről. A szülők leginkább a sportot, az olvasást és az "offline" játékokat részesítenék előnyben gyermekük fejlődése szempontjából, míg a 6-15 éves korosztály a baráti találkozókon és a sporton kívül inkább zenét hallgat, zenei videókat néz, internetezik és számítógépen vagy konzolon játszik.

Nincs sok könyvmoly

A könyvolvasás a gyermekek számára a szabadidős tevékenységek toplistáján a 8. helyen szerepel az OMV Hungária reprezentatív, a 6-15 éves korosztály szüleinek megkérdezésén alapuló Olvasáskutatása szerint. Tízből csak 2-3 szülő látja gyermekét "könyvmolynak". A szabadidő eltöltésében nagy különbség mutatkozik a lányok és a fiúk között: míg utóbbiak a számítógépes, illetve konzoljátékok mellett a sportot és az internetezést szeretik jobban, addig a lányok körében népszerűbb a zenélés, az éneklés, a tánc, de az olvasás is.

A szülők megítélése alapján az olvasás 9-10 éves korban számít a legnépszerűbb szabadidős tevékenységnek. A kutatás szerint kisebbek még csak ismerkednek a könyvekkel, míg a nagyobbaknál a könyvolvasás helyét egyértelműen az online tartalomfogyasztás, a chat és a számítógépes játékok veszik át. Hasonló a helyzet a sporttal is, az internetes tevékenységek térhódításával ennek népszerűsége is csökken a gyerekek körében.

A szülők sem olvasnak

Az OMV olvasáskutatása szerint a szülők közül minden harmadik nyilatkozott úgy, hogy gyerekként sem volt kedvence az olvasás. Beszédes ugyanakkor, hogy jelenleg kétharmaduk nem olvas sokat - amit idő- vagy pénzhiánnyal magyaráznak. A 6-15 évesek több mint ötöde a tanuláson kívül nem olvas önállóan, de további 35 százalékuk is csupán legfeljebb napi fél órát.

Átlagosan napi egy órát a gyerekek tizede tölt önálló olvasással. Valamivel többet olvasnak a lányok a fiúknál, harmaduk heti 4,5-7 órát vagy ennél is többet, míg a fiúknál ugyanez a kategória csupán 16 százalék.

Az összes megkérdezett válaszadó szülő átlagosan heti 2,9 órára becsülte a gyermeke által önálló olvasással töltött időt. A 9-10 évesek közel harmada 4,5-7 órát vagy ennél is többet olvas, míg az önállóan egyáltalán nem olvasók részaránya ebben az életkorban csupán 5 százalék (szemben az olvasással még ismerkedő kisebbek 46, illetve az online világra nyitó nagyobbak 16 százalékos arányával e kategóriában).

A kicsiknél a szülők felolvasnak

A kisebbeknél, a 6-10 éves korosztálynál a szülői felolvasás jellemzőbb: a szülők közel 80 százaléka szokott felolvasni gyermekének e korosztálynál. Érthető módon a 11-15 éveseknél ez az arány 10 százalék közelébe csökken. A szülők végzettsége egyértelműen összefügg a felolvasási gyakorisággal: a felsőfokú végzettségűek 56 százaléka, míg az érettségivel nem rendelkezők 31 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A fiús és a lányos szülők között nincs lényeges különbség ebből a szempontból. A felolvasás jellemzően az egyik szülő feladata, csupán 5-ből 1 esetben osztják ezt meg más családtaggal, de ekkor is leginkább a másik szülővel, esetleg a nagyszülővel. Ahol szokás a felolvasás, jellemzően heti több alkalommal ül le a szülő a gyerek mellé egy könyvvel, és minden harmadik családban napi szinten élvezhetik a gyerekek a felolvasást. Ahol pedig szokás a felolvasás, alkalmanként legalább 20 percet, átlagosan fél órát tölt vele a szülő.

Saját könyveket olvasnak

Az önállóan olvasott vagy felolvasott gyermekkönyvek többsége a család tulajdonában van, a megkérdezett családok 31 százaléka veszi igénybe a városi, és alig több mint ötöde az iskolai könyvtár szolgáltatásait gyermekkönyvek kölcsönzésére. A városi könyvtárak elsősorban a lányok, korosztály szerint pedig a 9-10 évesek körében népszerűek (41 és 39 százalék említette a gyermekkönyvek forrásaként), az iskolai könyvtárak azonban nemtől és kortól függetlenül kevéssé számítanak kedveltnek.

A felsőfokú végzettségű szülők önállóan olvasó gyermekeinek több mint fele a városi, közel negyede pedig az iskolai könyvtárból is szerez be műveket. Az érettségi nélküli szülők 6 százaléka említette, hogy gyermeke használja a városi, 29 százalék szerint pedig az iskolai könyvtárat, a szűkösebb anyagi helyzetben lévőknél azonban 29 és 22 százalék e két kategória aránya.