Az állami tulajdonról és szabályozásról való döntés előtt több dolgot is tisztázni kell - fejtegette elméleti témákat körbejáró előadásában László Csaba, a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett 50. közgazdász vándorgyűlésen Egerben. Egyrészt az, hogy az állam a beavatkozással kin - a termelőn, a fogyasztón vagy az adófizetőn - akar segíteni Másrészt azt is egyértelművé kell tenni, hogy az állam a változtatással jövedelmet akar-e szerezni. A verseny fokozása szintén lehet egy elfogadható cél. Emellett előfordulhatnak fogyasztóvédelmi szempontok is. Elfogadható lehet esetenként a környezet védelmére való hivatkozás. Mindezeken túl lehetségesek esélyegyenlőségi, szociális igazságossági vagy nemzetbiztonsági indokok is.
A jövedelemszerzési szempontoknál sok kérdés merülhet fel: az állam mennyire tud hatékony lenni, az állami monopóliummal való visszaélésnek lehetnek veszélyei, figyelni kell a szabályozási előny biztosítására, valamint arra, hogy a finanszírozási költség milyen forrásból finanszírozható - véli László.
A mostanában gyakran felvetett nemzetbiztonsági-stratégiai kérdések sokrétűek - állapította meg a volt pénzügyér. Véleményem szerint azonban az ellátás biztonsága szempontjából nem számít, hogy egy tevékenység magántulajdonban van-e - mondta a közgazdász. Az eszközök feletti rendelkezést fontos (azt külföldre lehet-e vinni) , meg az, hogy legyen hosszú távú fejlesztési politika. A stratégiai minősítés tehát önmagában nem lehet arra indok, hogy az állam pusztán ezzel indokolja részvételét.
24 évet ugrott vissza az egészségügy
A magyar egészségügy - a nyugdíjrendszerhez hasonlóan - 1988 és 2012 között a több-biztosítós bismarcki modell felé tartott, több megtorpanással ugyan, de egyértelmű volt az irány, majd 2012-ben a folyamat visszafordult, így most ott vagyunk, ahonnan eredetileg elindultunk - állapította meg Mihályi Péter, a Pannon Egyetem egyetemi tanára.