Bár súlyos csapást mért a közös európai valutára a 2008-as pénzügyi összeomlás, mert kiderült, hogy válság idején az eurótagállamok elsősorban nemzeti érdekeikkel törődnek, háttérbe szorítva az egymás iránti szolidaritást, a különleges valuta túlélte a válságot - jegyzi meg az euró magyarországi bevezetésének esélyeit is latolgató cikkében a Világgazdaságban Felcsuti Péter, a Raiffeisen bank volt vezérigazgatója.
Akkoriban sokan temették az eurót, ám az a várakozások ellenére túlélte a válságot, s bár a közgazdászok azóta sem nagyon hisznek benne - mivel hiányzik a hátteréből a közös európai állam -, a lakosság megkedvelte. A görög kormány ezért nem merte visszahozni a drachmát a 2015-ös válság idején és ma már a németek sem térnének vissza imádott márkájukhoz.
Az euró erősödött az elmúlt tíz évben: formálódik az eurózónás bankunió és elfogadott normává vált az EU-ban a költségvetési fegyelem betartása, azaz az eladósodás kerülése. A brexit, bár sajnálatos, segíti a hátra maradt EU-tagállamok integrációjának megerősítését.
Nehéz lenne fordítani
Felcsuti kiemeli, hogy az euró választása értékválasztás: annak az országnak az elitje, amely e mögé áll, hosszabb távon elfogadja az Európai Egyesült Államok létrejöttét. Ugyanakkor ugyanilyen legitim, erkölcsileg és politikailag igazolható, ha egy ország úgy dönt, hogy nem kér a közös valutából, lásd például Svédországot.
A bankszakember úgy véli, hogy Magyarországnak be kellene vezetnie az eurót, mert enélkül a perifériára szorul Európában és a régióban, azaz jóval kevésbé lesz képes érvényesíteni nemzeti érdekeit is. A jelenlegi kormány láthatóan nem ebbe az irányba tart, és ha szélsőségesen euroszkeptikus hangulat meg is változna, nem lenne könnyű újra Európa felé fordulni, hitelesen képviselni azt az álláspontot, hogy Magyarország újra a szorosabb integráció híve lett.