Mit lép a monetáris politika az indirekt adók emelésére?

A Napi Gazdaság "Pénzügyi szemmel" MNB-mellékletének írása

Napjainkban a fejlett országok és számos feltörekvő ország jegybankja az árstabilitás fenntartását jelöli meg elsődleges céljaként. Ehhez szükség lehet különböző, a gazdaságot érő és az árstabilitást veszélyeztető sokkok semlegesítésére. A monetáris politika válaszlépése e sokkokra függ attól, hogy mi áll az infláció változása mögött, figyelembe véve a sokkok természetét és a jegybank hitelességét. Ezenkívül a monetáris transzmisszió időigényes folyamat, az alapkamat megváltoztatása Magyarországon jellemzően 4−6 negyedév alatt fejti ki hatását. Így ha a sokk ellentétes irányba hat az inflációra és a kibocsátásra (úgynevezett kínálati sokk), akkor csak jelentős reálgazdasági áldozat árán lehetne ellensúlyozni a sokk rövid távú inflációs hatását, és mire a kamatlépés kifejtené a hatását, addigra az árszintemelkedés kiesne a bázisból. A jegybankok ezért ilyenkor a középtávú árstabilitás elérésére törekednek. Az indirekt adók közé tartozó általános forgalmi adó (áfa) változása is ilyen kínálati sokknak tekinthető.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Áfaemelésnél emelkedik a gazdaságban az árszint, ahogy a vállalatok áthárítják az adóemelés hatását. Ez technikai értelemben azt jelenti, hogy a fogyasztóiár-index egy évig nő, ezt hívjuk első körös hatásnak, majd − horgonyzott várakozások mellett − az infláció lecsökken, amint az egyszeri árszintemelő hatás kiesik az éves árindexből. Mivel az áfa fogyasztási típusú adó, emelése alapesetben nem jár a vállalati költségstruktúrán keresztül továbbgyűrűző hatással. Amennyiben a gazdasági szereplők hisznek a jegybank árstabilitás melletti elkötelezettségében, azaz a monetáris politika hiteles, akkor a szereplők az infláció későbbi mérséklődésére számítanak, összhangban a középtávú inflációs céllal. Az ilyen átmeneti inflációs sokkokat a jegybankok jellemzően nem ellensúlyozzák.

Abban az esetben viszont, ha a gazdasági szereplők szemében nem hiteles a jegybank inflációs célja, fennáll annak a veszélye, hogy az infláció áfaemelés miatti emelkedését tartósnak vélik, és hosszabb távon is magasabb inflációra számítanak. Ebben az esetben emelkedhetnek az inflációs várakozások, ami végül az árazási és bérezési döntésekben is megjelenik, ez utóbbi, áttételes folyamatot nevezzük másodkörös hatásnak. Ha a vállalatok arra számítanak, hogy az infláció tartósan meghaladja a célt, akkor nagyobb mértékben emelhetik áraikat, mint egyébként tennék. Ha a munkavállalók számítanak tartósan cél feletti inflációra, akkor a jövedelmük vásárlóértékének megőrzése érdekében magasabb nominális bérköveteléseket fogalmazhatnak meg. Összességében nagyobb mértékben és tartósabban emelkedik az infláció, mint az első körös esetben. Míg a jegybank az áfasokk közvetlen inflációs hatásának ellensúlyozásától eltekinthet, a másodkörös hatás megjelenése monetáris politikai lépéseket tehet szükségessé. Minél erősebb a jegybank hitelessége, e kockázat annál kisebb valószínűséggel realizálódik.

A másodkörös hatás kockázata erősödik, ha gyakori a fogyasztási adókulcsok átrendezése és ezért a sorozatos árszintemelkedés beépül a várakozásokba. A monetáris politika tehát nem feltétlenül tekinthet el az áfasokkok semlegesítésétől, amennyiben ezek a sokkok gyakoriak és egy irányba történnek. Általánosságban, minél inkább átmenetinek tekinthető a sokk és minél kevésbé kell tartani másodkörös hatástól, annál kevésbé kell a monetáris politikának reagálnia az áfaemelésre.

A legjobbnak tekinthető nemzetközi jegybanki gyakorlat szerint a monetáris politika átnéz az egyszeri árszintemelő sokkokon, de törekszik a másodkörös inflációs hatások semlegesítésére. A jegybanki reakciók ugyanakkor széles spektrumot ölelhetnek fel. Azon országokban, ahol az inflációs cél hosszabb időszak átlagában teljesült − például Csehországban és az Egyesült Királyságban −, a jegybank jellemzően nem reagált kamatlépéssel az áfaemelésekre. A cseh jegybank 2010-ben és 2012-ben is elhanyagolhatónak ítélte a másodkörös hatás kockázatát, amit a várakozások alakulása is megerősített, míg a Bank of England 2011-es kommunikációjában − a huzamosan cél feletti inflációra való tekintettel − visszatérő elemként hangsúlyozta a másodkörös hatások kockázatát. Azon országokban azonban, ahol az áfaemelést megelőzően nem teljesült az inflációs cél, nagyobb volt az inflációs várakozások emelkedésének kockázata, ezért a jegybankok inkább reagáltak a közvetlen árszintemelő intézkedésekre is. A román jegybank döntéshozó testülete 2010 közepén felhagyott az év elején elkezdett kamatcsökkentési ciklussal, a lengyelnél pedig a 2011-es kamatemelések motivációi között szerepelhetett az inflációs várakozások emelkedésétől való félelem.

Magyarországon jelentős a kockázata annak, hogy az inflációs várakozások nem horgonyzottak, hiszen a monetáris politika a folyamatos inflációs cél 2007 eleji bevezetése óta nem tudta tartósan a 3 százalékos cél körül stabilizálni az inflációt. Így fennáll annak a lehetősége, hogy a folyamatosan érkező költségsokkok beépültek az inflációs várakozásokba. Ezenkívül nemzetközi viszonylatban is gyakorinak számít a magyar standard áfakulcsok változtatása, ami szintén nem járulhatott hozzá a kiszámítható gazdasági környezethez. Nem lehet tehát elvetni annak a kockázatát, hogy a jegybank inflációs célja nem koordinálja kellő mértékben a gazdasági szereplők várakozásait, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy az átmeneti inflációs sokkok másodkörös hatással járnak.

Felcser Dániel, MNB