Az egyik eszköz a feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz (IRS), amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg, a  másik egy célzott program, amelynek keretében az MNB 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. A tanács az indoklás szerint fontosnak tartja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, ezért döntöttek az új eszközök bevezetéséről, amelyek segítik a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését.

Takarékbank

Kapcsolódó

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a jövő év második feléig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására. Az elemző szerint akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel a Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, emellett havi 30 milliárd euró összeggel, jövő szeptemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja, kamatemelésre pedig 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek - tette hozzá.

CIB

Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője belátható időn belül nem számít az alapkamat, egynapos betéti kamat módosítására, a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet. A bejelentett intézkedések támaszt nyújthatnak a hozamgörbe hosszú oldalának, de csak a következő napokban, hetekben derül ki, mekkora hozamcsökkenésre van még tér az előző hetek intenzív esése után - tette hozzá. Mint kiemelte, az MNB-ben a közlemény szerint elégedettek a korábbi nem-konvencionális intézkedések hatásaival, kielégítőnek tartják a rövid hozamok szintjét. Ez alapján jelenleg nincs napirenden akár az alapkamat, akár az egynapos betéti kamat csökkentése, vagy a három hónapos betétállomány további korlátozása. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megváltozott a közlemény iránymutatásra vonatkozó része, szükségesnek látják a laza monetáris kondíciók fenntartását, kikerült azonban a bekezdésből a további lazításra vonatkozó utalás.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője úgy vélte, mindkét bejelentett eszköz segíti a fix kamatozású hitelek arányának növekedését, melyet a jegybank korábbi jelzései alapján a jelenlegi 35-40 százalékról 80 százalékra szeretne emelni. Az intézkedések hatására jelentős hozamcsökkenés indulhat a 3 és 5 éves állampapírpiaci hozamok esetében, de a 10 éves lejárat piacán is érzékelhető változás lehet. A folyamat egybecseng a jegybank korábban megfogalmazott céljaival: a rövid lejáratú hozamok után a hosszabb lejáratú hozamok leszorításán dolgoznak, ami jelentősen segítené a hosszú kamatperiódusú hitelek elterjedését, illetve megkönnyítené a váltást, így nagymértékben csökkenne a rendszerszintű kamatkockázat. Rámutatott: a visszafogott inflációs folyamatok, valamint az EKB döntése az európai eszközvásárlási program 30 milliárd eurós keretösszeggel való meghosszabbításáról növelik a jegybank mozgásterét.

Erste

Az Erste elemzői, Ürmössy Gergely vezető makrogazdasági elemző és Nyeste Orsolya szenior makrogazdasági elemző közleményükben kifejtették: mindkét nem konvencionális intézkedés egyértelműen a hosszabb kamatok/hozamok általánosan vett további csökkenésének irányába mutat, és emellett a jelzáloglevél vásárlással célzottan a hosszabb távú hitelek kamatfixálását is el kívánja érni a jegybank. Az elemzők továbbra is látnak teret mind a rövid kamatok, mind a hosszú hozamok csökkenésére. A három hónapos bankközi BUBOR kamat akár negatív tartományba is kerülhet, míg a tíz éves referenciahozam 2 százalékig eshet rövid távon. A hazai kamatkörnyezet normalizációját továbbra sem várják 2019-2020 fordulója előtt.