A törvényjavaslat rendelkezik a bérpótlékról, és rögzíti, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illetné meg, míg a munkaszüneti napon (húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti nap) rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló száz százalék bérpótlékot kapna.

A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár - tartalmazza a javaslat.

Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha ennek időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlék jár. A munkavállalónak - a munkáltató döntése szerint - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A javaslat szerint a szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A javaslat - egyszerűsítve a munkabérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztrációt - teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.

Bérminimum

Az új Munka törvénykönyvében szerepelne az is, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthatna meg.

A javaslat szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerő-piac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a javaslatban.

Felhatalmazást kapna a kormány arra is, hogy a munkabérek vásárlóerejének megőrzéséhez szükséges munkabérem