Ma váratlanul összeül a Felsőoktatási Kerekasztal, hogy újratárgyalja a holnap délelőtt kihirdetendő, átdolgozott Felsőoktatási Koncepciót. A stratégia májusi változata a nyár folyamán kiszivárgott, ahhoz képest néhány jelentős változás található a dokumentumban - tudta meg a Napi Gazdaság. Az állam azokat a felsőoktatási intézményeket kívánja támogatni, amelyeket a felsőoktatásba bejutó hallgatók választanak. A normatív képzési támogatás jogosultsági alapja az új finanszírozási rendszerben az állami támogatással tanuló, aktív hallgatói létszám lesz - olvasható az új, átdolgozott Felsőoktatási Koncepcióban (FO). Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint ez pozitív irányú elmozdulást jelent a nagyszámú hallgatóval rendelkező egyetemeknek. Másik intézményvezető szerint viszont ahhoz, hogy a vidéki intézmények "ne ürüljenek ki", állami intervencióra lesz szükség.

A korábbi 10 oldalasról 34-re bővült koncepcióból kiderül, a kormány szerint Magyarországon túl kevés a diplomás. Egy OECD-kiadvány bemutatja, hogy a diplomások életútra vetített jövedelme minden tagországban lényegesen magasabb, mint azoké, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Ez a jövedelemprémium Magyarországon kimagaslóan nagy (220-240 százalék). A munkanélküliség a diplomások körében lényegesen alacsonyabb, míg a foglalkoztatottság lényegesen magasabb. Neve elhallgatását kérő szakértő szerint ideje volt, hogy a stratégia alkotói végre felismerjék a felsőoktatás nem "pénzköltő szektor", hanem a nemzetközi versenyképesség és a nemzetgazdaság egésze szempontjából stratégiai jelentőségű ágazat.

Szakértőnk "vaskos hazugságként" minősíti a koncepcióban azt az állítást, hogy a felsőoktatásra történő GDP arányos költségvetési ráfordítások szintje az OECD országokban 1-1,2 százalék körül alakul. Emellett a nem-költségvetési ráfordítások szintje az európai térség országaiban 0,2-0,4 százalék körüli, az európai térségen kívüli országokban pedig 1-1,5 százalék körüli. A különbség tehát nem a költségvetési források, hanem a magánforrások mértékében van. Ezzel szemben megkérdezett elemzőnk azt állítja, "nálunk 0,5 - 0,7 százalék körül van a költségvetési hozzájárulás". A ráfordítások növelésének lehetősége szerinte elképzelhető: a TAO felsőoktatásba csepegtetésével, illetve vállalkozói támogatás felvirágoztatásával.

A képzés finanszírozása az állami ösztöndíjrendszeren keresztül történik - fogalmaz a koncepció. Az állami ösztöndíjakra rendelkezésre álló forrástömegbe be kell vonni a korábbi intézmény-fenntartási források arányos részét. Az állami ösztöndíjrendszer feltételei miatt (azaz bizonyos feltételek elmulasztásakor a hallgatónak vissza kell fizetnie a támogatást) fontos rögzíteni, hogy az állami ösztöndíjak esetében nem alkalmazható az a korábban bevett költségvetési gyakorlat, amely alapján a költségvetés helyzetének a függvényében a képzési normatíva nem 100 százalékosan kerül folyósításra. Ezzel szemben a korábbi verzió azt javasolta, az állami támogatás értéke legyen adott. Ha annyi hallgatót vesz fel az egyetem, amennyit akar rögzített normatíva mellett, akkor a költségvetési keret könnyen átléphető. Erre a problémára a stratégia viszont nem ad javaslatot. (Korábban a költségtérítés tipikus mértéke az állami támogatás 50-60 százaléka volt. Kivételt jelentettek a nagyon népszerű szakok és az orvosképzés. Ezt egy éve felfelé módosította minden intézmény, de sehol sem vállalták be a 100 százalékot, mert nincs rá fizetőképes kereslet.)

 

A felsőoktatás költségvetési támogatása *
ÉvKöltségvetési támogatás (milliárd forint)Éves infláció (százalék)Reálértékű változás 2005-höz képest (százalék)
2005159, 93,6−
20061723,93,5
2007184,28,02,6
2008191,16,10,4
2009185,64,23,6
2010180,74,90,86
2011189,23,90,85
2012157,55,2 (novemberi adat)0,69
2013123,53,0 (MNB előrejelzés)0,52
Forrás: Felsőoktatási Adattár
*Az adatok nem tartalmazzák az évközbeni elvonásokat