Az Európai Bizottság is elismeri, hogy gyorsul a magyar gazdaság - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzését csütörtökön. A brüsszeli testület ugyanis erre az évre 3,6, jövőre 3,5 százalékos növekedést prognosztizált (a a tavalyi 2 százalék után) az akkor kiadott tavaszi előrejelzésében. A magyar kormány várakozása még ennél is ambiciózusabb, ugyanis a költségvetésben szereplő adatok szerint indén 4,1 jövőre 4,3 százalékos lehet a GDP növekedése.

Ehhez képest a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott, szokásos éves felülvizsgálatát követően megjelent elemzése szerint a magyar gazdaság idén 2,9 százalékkal növekedhet, az ütem pedig jövőre is mindössze 3 százalékra gyorsulhat. Aztán véget is érhet a magyar gazdaság gyorsulása, ugyanis a középtávú kivetítés szerint 2018 után 2022-ig folyamatosan, 2,2 százalékig lassul a GDP üteme.

Kapcsolódó

A gyorsulás bővülése főleg a beruházások várható fellendülésének lesz köszönhető, az ismét élénkülő uniós forrásokból megvalósuló beruházások, illetve az autóipari cégek által tervezett projektek lehetnek rövid távon a növekedés húzóerői. Emellett a lazább költségvetési politika és az alkalmazkodó monetáris politika szintén a keresletet fogja ösztönözni. Az IMF elemzése szerint a munkaerőpiac feszes marad, a béremelési nyomás egyre nő. A folyó fizetési mérleg többlete olvad, az infláció pedig élénkül és elérheti az MNB inflációs célját 2018 elejére.

Az USA és az euróövezet segítheti a magyar gazdaságot is

A Valutaalap szerint középtávon a növekedési és inflációs kilátások kedvezőek, de lefelé és felfelé mutató kockázatokat is hordoznak. Lefelé mutató kockázatok között említi az IMF az amerikai és az eurózónás monetáris politika normalizálódását és a globális finanszírozási feltételek szigorodását, ami tőkekivonáshoz és a finanszírozási költségek emelkedéséhez vezethetnek. A szigorodó monetáris környezet azonban Magyarországnak egyszerre akár jelentős tőkebeáramlást is jelenthet, különösen a közelmúltbeli felminősítéseknek köszönhetően.

A szigorodó finanszírozási feltételek ugyanakkor a versenyképességre és a növekedésre rossz hatással lehetnek: az eurózóna fellendülésében bekövetkező jelentős lassulás és/vagy a kereskedelmi akadályok szaporodása az exportra lehetnek negatív hatással.

Belföldön a gazdaságban az állami kontroll erősödése, illetve a gyakori szabályozási változások az üzleti bizalom romlását eredményezhetik. Továbbá a növekvő kereslet és a lakásépítési kedvezmények szélesítése az eszközárak emelkedését okozhatják. A kiadások növelése miatti politikai nyomás emelkedése szintén magasabb inflációt okozhat - figyelmeztet az IMF.

A kockázatokat enyhítheti, hogy mind az USA, mind az euróövezet a várakozásokat meghaladóan növekedhet, ami támogathatja a magyar gazdaság növekedését is és növelheti a bizalmat Magyarország iránt, ez a finanszírozási költségek csökkenésében jelenhet meg.

Fő makrogazdasági mutatók (előrejelzés)
Mutatók20172018
GDP-változás (év/év, %)2,93,0
Potenciális GDP-váltoás (év/év, %)2,22,3
Fogyasztói árindex (év/év, %)2,83,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában)4,23,6
Költségvetési egyenleg (GDP %-ában)-2,6-2,5
Bruttó államadósság (GDP %-ában)73,171,8
Forrás: IMF

Ezzel magyarázta a magyar delegáció a kincstári optimizmust

A magyar kincstári optimizmusra tesznek is egy megjegyzést az IMF elemzői. A magyar kormány a rövid távú 3,5-4,1 százalékos növekedési várakozását a béremelések hatására bekövetkező erős fogyasztásra, a magasabb uniós forrásfelhasználásból bekövetkező élénkülő beruházásra, valamint a társaságiadó-csökkentés hatására alapozzák.

Az IMF jelentése ehhez hozzáteszi: a magyar kormány képviselői egyet értettek a Valutaalap szakértőivel a kilátásokra vonatkozó kockázatokkal, de ezeken felül olyan felfelé mutató kockázatokra hivatkoztak még, mint az uniós források nagyobb arányú felhasználásából eredő még magasabb állami beruházások és a nagyobb növekedés. A a megbeszéléseken a magyar kormány képviselői állítólag kiemelték a kedvező eredményeiket, illetve azt, hogy az előző választásoknál is túlteljesítették a költségvetési célt.

A magyarok egyetértettek az IMF képviselőivel a külső pozíciónál, de hangsúlyozták a tartalékok 2016-os visszaesésének átmeneti jellegét, a jelenlegi szintet pedig megfelelőnek tartották. Továbbá kiemelték a külső kötelezettségek folyamatos csökkentését és a külföldi adósságállományban a nemzetközi cégcsoporton belüli kölcsönök jelentős arányát, mint azokat a tényezőket, amelyek Magyarország külső finanszírozásának fenntarthatóságát biztosítják. Megerősítették elköteleződésüket Magyarország külső pozíciójának megerősítése mellett.

Mit javasol az IMF?

A Khaled Sakr vezette delegáció február 23. és március 8. között tárgyalt Budapesten, és végezte el az IMF alapokmányának IV. cikkelye alapján rendes éves felülvizsgálatát. A delegáció intézkedéseket javasolt a magyar kormánynak a gazdaság és a foglalkoztatás ösztönzésére. A Valutaalap igazgatósága a külső adósság és az államadósság szintjét még mindig magasnak tartja, ezért szerintük szükség lenne a makrogazdasági intézkedések kiegyensúlyozására. A szükséges strukturális reformok végrehajtásával tovább lehetne csökkenteni a gazdaság sérülékenységét és növelni a potenciális növekedést.

A költségvetési politikában például az államadósság és hiánycsökkentés érdekében növekedésbarátabb konszolidációt támogató intézkedésekre kellene összpontosítani. Ez jobb szakpolitikai intézkedéseket is támogatna, valamivel lazább monetáris poltika fenntartása mellett.

A monetáris politika az IMF szerint fenntarható, de az alkalmazkodó intézkedések némelyikének visszavonására 2017 előtt szükség lehet az inflációs nyomás kialakulásának kockázatai miatt. Miután a bérek elindultak felfelé, fontos lesz a helyzet követése és készen kell állni az ösztönzők némelyikének visszavonására, amint az inflációs nyomás elkezd emelkedni - állapítja meg az IMF.

A pénzügyi szektor esetében fontos a felügyeleti gyakorlat és az iránymutatás fokozása, különösen az ingatlanárak gyors emelkedése fényében.

Az IMF hangsúlyozza, hogy a termelékenység javítását és a munkapiaci részvétel növelését célzó strukturális reformok végrehajtása szükséges a növekedés ösztönzése és annak szélesebb alapra helyezése érdekében. Továbbá az uniós források hatékony felhasználásának bitzosításával maximalizálni lehet azok közvetlen és középtávú gazdasági és társadalmi hatásait.