Ülést tartott a hét végén a Miniszterelnökség épületében a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF), amelynek legfontosabb témája az állami és önkormányzati közigazgatási munkavállalók 2023. évi bérfejlesztése volt. Az ülést a kormány részéről Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vezette

– tájékoztatta közleményében a Napi.hu-t a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Bordás Gábor közigazgatási államtitkár az ülés elején kifejtette, hogy a jelenlegi háborús helyzetben, valamint energiaválság közepette nehéz a kormány és a költségvetés helyzete, ahogy jelenleg az sem látszik, mint alakul az infláció. Éppen ezért a maguk részéről jogosnak tartják az állami alkalmazottak béremelés-igényét, és a kormány felől a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt.

Ugyanakkor azt, hogy ezt mikor, hogyan és milyen formában tudják megoldani, egyelőre nem tudják megmondani. Így felelőtlenség lenne most belevágni egy béremelési programba – mondta el a közigazgatási államtitkár.

Bordás Gábor hozzátette: "türelmet kérünk, ismerjük a javaslatokat, látjuk az igényeket, de nem látjuk a jövőt, így azt sem, hogy lesz-e kellő költségvetési mozgásterük a közszféra dolgozói által igényelt béremelésekre. Az államtitkár szerint a költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, elsősorban a lakossági és a közületek igényeit kell kielégíteni."

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára megerősítette: a kormányzat egyelőre az alapvető közszolgáltatások biztosítására koncentrál. Ugyanakkor arra ő is ígéretet tett, hogy a kormány napirendet tartja az MKKSZ által képviselt dolgozók béremelésre vonatkozó követeléseit.

Már a vészharangot sincs mivel kongatni, mert a harangot is elvitték

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a kormányzati érvekre reagálva elmondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a jelenlegi inflációs viszonyok közepette a közszolgálat kimarad a béremelésekből, és most már 25 százalékos béremelést kérnek a 2022 januárjához képest. Valamint követelik a diplomás bérminimumot és a sztrájktörvény módosítását. Továbbá azt, hogy a közszférára jellemző, az MKKSZ szerint mára teljesen elavult illetménytáblát a mai szintekhez igazítsák.

File Beáta MKKSZ alelnök pedig az önkormányzati igényekről beszélt, és kifejtette: módosítani kellene az önkormányzatok finanszírozását is, igazítani kell a változásokhoz és figyelembe kell venni a sajátosságokat is. Hiszen hiába kapnak például támogatást az energiára, amennyiben utána azt a kormány szolidaritási adó formájában visszaveszi.

Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke elmondta, hogy óriási az elégedetlenség, a kormány pedig igent mondott a kormánytisztviselői elszegényedésre. Mindenképpen időálló illetményrendszer kell, szemben az elavult jelenlegivel.

Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke elmondta, hogy bíztak valamiféle emelésben.

Bíztam, mert olvastam, hogy az állami alkalmazottak béremelésére sor kerül. De kiderül, hogy a posta, a MÁV, a Volánbusz és egyéb állami nagyvállalatoknál lesz emelés. Lelkesedésünk lelohadt, most pedig végképp. Örülünk a 15 százalékos nyugdíjemelésnek, a magánszférában van béremelés, de a köztisztviselők és kormánytisztviselők újra kimaradnak. Ez a helyzet tarthatatlan. Az önkormányzatoknál már nem lehet vészharangot sem kongatni, mert a harangot is elvitték

– fejtette ki Tóth János.

Béremelés egyelőre márpedig akkor sem lesz

"Az önkormányzatnak joga van helyi adót kivetni, ebben érdekelt az önkormányzat. A szolidaritás adó arra való, hogy ha egy településen nincs elég bevétel, nem tud megfelelő adót kivetni, akkor a nagyobb települések megsegítik a kisebb településeket a költségvetési rendszeren keresztül. A mértéken persze lehet vitatkozni. Jelzem, hogy a szolidaritási adó rendszerét át fogjuk tekinteni"

– reagált Dukai Miklós az MKKSZ által megfogalmazott kérdésekre, felvetésekre. 

Bordás Gábor végül megerősítette, hogy kell béremelés, amely jogos igény, ám jelenleg a kormányzat erre nem lát lehetőséget a költségvetésben. A nyugdíjasok ismételt munkába állásával is kell foglalkozni. Várhatóan áprilisban lesz a következő Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum ülés, és ha sikerül forrást találni a béremelésre, erről lesz egyeztetés.

Elakadtak a bértárgyalások a MÁV-nál, a Volánnál és a Postánál is

Januárban már aligha lesz megállapodás az állami közszolgáltató cégeknél a fizetések idei rendezéséről, noha a vasútnál, a Volánnál, a postánál, és a közműszektorban is gyors bértárgyalásokra készültek a képviseletek és a munkáltatók – értesült a Napi.hu. 

Mára holtpontra jutottak az egyeztetések, noha az országos érdekegyeztető fórumon elhangzott elvekkel mindenki egyetértett, hogy legalább az infláció mértékét elérő, a lehetőségekhez mérten akár azt meghaladó fizetésemelést kell kapniuk a munkavállalóknak, vagyis átlagosan 15 százalékkal kellene emelni januártól a vasutasok, a buszvezetők, a postások és a közműveknél dolgozók fizetését.

Az ülésen ráadásul a felek ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a vállalati szintű egyeztetéseket annak érdekében, hogy már a januári munkabér is tartalmazza az emelést. 

A kezdeti optimizmus és lendület ellenére a zömében a múlt héten lezajlott tárgyalási fordulókon a vállalatvezetés végül az összes érintett területen az inflációnál alacsonyabb mértékű bérrendezésre tett ajánlatot, amit a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartottak.

Információink szerint a MÁV-nál és a Volánbusznál a munkáltatói ajánlat nem sokkal maradt el a szakszervezetek által kiindulópontnak tekintett, infláció mértékével azonos, 15-16 százalékos mértékhez képest. Ezzel szemben a postánál a két számjegyű emelést sem érte el az ajánlat.