A piaci várakozásoknak - és az MNB hetekkel korábbi jelzésével - összhangban kedden újra csökkentette az alapkamatot a jegybank. A kamatvágás után kiadott MNB-kommentár több lényeges utalást tartalmaz a jövőre.

Mit jelent a távolság a 0 százaléktól?

Kapcsolódó

Egyrészt az MNB távol szeretné tartani az alapkamatot a nulla százalékos szinttől, ez pedig arra utal, hogy egyelőre nem tervez újabb kamatcsökkentést. A nullás szint azonban a mostani 0,6 százalékos alapkamattól még messze van. Emiatt elképzelhető, hogy a következő időszakban a jegybank igyekszik lejjebb hozni a rövid, azaz éven belüli kamatokat. A 0,5 százalék körüli szint még beleférhet - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A korábbi években látottakhoz képest a nullás szinttől való távolságtartás azért érdekes, illetve jelent némi irányváltást, mert 2017 eleje és 2019 vége között a rövid kamatok a 0 százalék körül voltak, ráadásul ebben a közel három esztendőben lendületesen növekedett a gazdaság.

Most az MNB feltehetően azért mondta, hogy megfelelő távolságra akar maradni a nullától, mert így maradhat muníciója arra az esetre, ha romlana a gazdasági helyzet. Újabb kamatcsökkentéssel vagy kamatcsökkentésekkel ugyanis lendületet adhat a kilábaláshoz. Emellett egy esetleges, jelentősebb forinterősödésnek is gátat vethet egy kamatvágással - mondta a K&H szakembere. Véleménye szerint ha valóban faragna még a kamatszinten az MNB, azt lehet, hogy nem egy újabb kamatcsökkentéssel, hanem más eszközökkel hajtja végre. Például az egyhetes jegybanki betét segítségével.

Rövid és hosszú oldal

Lényeges jegybanki utalásnak tartja azt is, hogy a jegybank a 15 éves és annál hosszabb állampapírok vásárlásával szeretné mérsékelni a leghosszabb hozamszinteket. A hozamgörbe rövid (éven belüli) végén alacsonyabbak a hozamok, mint a hosszún, ezért utóbbi oldalon még van teendő. A hosszú hozamok mérséklésére azért van szükség, hogy olcsóbb legyen a finanszírozás és ezzel élénkítse a hitelpiacot, ezen keresztül pedig a gazdaságot. Jelenleg ugyanis a hosszú, több mint 15 éves hozamok 2,5 százalék körül járnak.

Az MNB szeretné a jegybank ellaposítani a hozamgörbét. Azaz a rövid 1 százalék alatti rövid hozamok felé terelné a hosszúakat, hogy a két véglet között a mostaninál kisebb legyen a különbség. Így támogatná azt is, hogy 15 évnél hosszabb államkötvények súlya növekedjen a teljes állományon belül. A felvásárlásaival pedig extra keresletet teremt a piacon.

A járvány előtti helyzethez képest a magyar államnak, ezen belül a költségvetésnek nagyobb összegre van szüksége, ezért több állampapírt kell kibocsátani a keletkező hiány finanszírozása érdekében. Az pedig nem mindegy, hogy ezekre az állampapírokra, köztük a kötvényekre mekkora hozamot fizet.

Inflációs és forintárfolyam

Fontos, hogy a hozamok mérséklését az infláció megengedi, a koronavírus-válság miatt ugyanis az árak mérsékelt emelkedést mutatnak.

Bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, ezzel együtt a forint jegyzését figyelnie kell. A forintra a legnagyobb veszélyt egy nemzetközi piaci eladási hullám. Ha ugyanis kockázatkerülővé válnak a befektetők, akkor az eladók kerülhetnek többségbe a forintpiacon. Egyelőre azonban még viszonylag nyugodt a hangulat a piacokon, így a forintra nem leselkedik ez a veszély - véli Németh Dávid.