A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem kamatmeghatározó ülést tartott ugyan kedden, de az alapkamatot mégis emelte.
Az MNB – a várakozásoknak megfelelően – 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, amely így megegyezik az egyhetes jegybanki betét kamatával. Az egynapos betét kamata 9,25 százalékosra emelkedet szintén 200 bázisponttal. Az egynapos és egyhetes hiteleké is 200 bázisponttal nőtt 12,25 százalékra.
A mai döntés indoklásának két fontos mondata
A friss MNB-közlemény szerint:
- A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
- A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Nagyon régen volt ennyire magas a magyar kamat
Utoljára 2008 decemberében volt ennél magasabb az alapkamat. A 2008-as válságban október 22-én döntött rendkívüli ülésen a jegybank az alapkamat 3 százalékponttal történő felemeléséről 11,5 százalékosra, hogy elejét vegye a forint és az állampapírok elleni spekulációnak. Novemberben és decemberben már csökkenteni lehetett az alapkamatot, ehhez persze az is kellett, hogy az ország megegyezett az IMF-fel. 2009 januárjában 9,5 százalékosra, vagyis a mostaninál alacsonyabb szintre került az alapkamat.
Csütörtök óta biztos volt
Már a múlt csütörtöki betéti tenderen bejelentették, hogy az egyhetes betét kamatával összezárják az alapkamatot akár már a mai ülésen. Az egyhetes betét kamatát a múlt héten 200 bázisponttal 9,75 százalékosra emelte a jegybank.
A forint árfolyamának gyengülését ezidáig nem tudta megállítani az MNB semmilyen kamatemeléssel. Ideiglenesen ugyan elérte a jegybank, hogy valamelyest erősödjék a magyar fizetőeszköz, de egy-két nap után ismét történelmi mélypontra, vagy annak környékére került a jegyzése. A gyenge forint viszont fokozza az inflációt, a jegybank legfontosabb célja pedig most az árstabilitás megőrzése.
A szakértői várakozások 200 bázispontos emelésről szóltak, ami nem lenne hatással a forint árfolyamára.