A friss jelentés alapján a magyarországi bankok 2018-ban tovább növelték mérlegfőösszegüket és azon belül a magánszektor felé fennálló hitelállományukat. A hitelintézetek vállalati hitelállománya mintegy 14 százalékkal, háztartási hitelei pedig 7 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az év során.
A budapesti lakáspiac túlfűtöttségének kockázata növekedett - olvasható az elemzésben. A fővárosi ingatlanárak az év folyamán tovább emelkedtek, 2018 végére elérve a 22,9 százalékos éves ütemet. A jelenlegi lakáspiaci ciklus 2013 végi mélypontjához képest pedig a budapesti lakásárakban öt év alatt mintegy 153 százalékos növekedés látható.
A lakáspiac esetleges túlértékeltségének bankrendszerre gyakorolt hatását enyhíti, hogy az árak emelkedését nem kísérte a kockázatos, magas hitelfedezeti mutatóval (hfm) jellemezhető hitelek arányának jelentős növekedése. A 70 százalék feletti hfm-mel rendelkező jelzáloghitelek aránya a banki szavatolótőkéhez viszonyítva töredéke a válság előtti szintnek, mind a fennálló állományt, mind az új folyósításokat vizsgálva. Ez arra utal, hogy egy esetleges lakáspiaci sokk hatására kisebb valószínűséggel alakulna ki negatív irányú önerősítő spirál a bankrendszer és a lakáspiac között - állapították meg a jegybank elemzői.
Eközben azonban a területileg heterogén ingatlanpiaci élénkülés csak a késedelmes adósok egy részén segít. Miközben a fővárosi lakásárak dinamikusan növekedtek az elmúlt években, az ország egyes részein alig volt megfigyelhető az ingatlanpiac élénkülése. E területeken a késedelmes jelzáloghitel-adósok különösen nehéz helyzetben vannak, mivel az ingatlan értékesítése jellemzően nem jelent számukra kiutat a nemteljesítő státuszból. E problémán enyhíthet a kormány által bejelentett, az elnéptelenedő települések ingatlanpiacát támogató falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok).
A bankrendszeri profit mérséklődött a 2017-es, értékvesztés-visszaírások miatt kiemelkedő szintjéhez képest. Az értékvesztés felszabadítása érdemben növelte az elmúlt évek eredményét, azonban 2018 végére e hatás kifulladni látszik. A korábbi tartalékok visszaírása eltakarta azt, hogy a strukturális - hosszabb távon is fenntartható - banki profit az elmúlt két évben látott szintnél érdemben alacsonyabb. A fenntartható profitabilitás növeléséhez továbbra is kiemelten fontosnak tartja az MNB a költséghatékonyság javulását, amelyet a költségcsökkentő lépéseken (digitalizáció, konszolidáció) túl a hitelállomány bővülése is jelentős mértékben támogathat.