Gyengén indult 2021 a lakossági hitelpiacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A nettó hitelfelvétel csupán 37,1 milliárd forint volt, ami majdnem kétéves mélypont. Pedig elvileg a hitelállomány növekedése fel is pöröghetett volna, hiszen a törlesztési moratórium megmaradt, emiatt kevesebb kölcsönt törlesztettek, a fogyasztási hitelekre vonatkozó thm-plafon pedig eltűnt, ennek köszönhetően a bankok ismét piaci áron kínálhatták a személyi hiteleket, hitelkártyákat és más termékeket. Január végén így is 8151 milliárd forint fölött volt a háztartások hitelállománya, ami 2011 vége - vagyis a kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztés - óta nem fordult elő.

Kevesebb volt a lakás- és személyi hitel

Kapcsolódó

Tavaly úgy tűnt, a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza a lakáshitelpiacot, az év egészét tekintve nagyjából szinten maradt az új folyósítások összege. Az újév azonban gyengén kezdődött, januárban mindössze 76,2 milliárd forint volt az új kihelyezés szezonálisan igazítva, alig a négyötöde az egy évvel korábbinak.

Lakáscélú hitel-szerződések szezonálisan kiigazított értéke
HónapFolyósított összeg (Mrd Ft)
2020. január93,5
2020. február89,1
2020. március91,5
2020. április76,5
2020. május64,2
2020. június59,1
2020. július66,9
2020. augusztus70,9
2020. szeptember82,9
2020. október81,7
2020. november80,9
2020. december69,0
2021. január76,2
Forrás: MNB

Sokan gondolták pedig, hogy az idén nagy lendületet vesz majd a lakáshitelezés, az csok-os lakások illetékmentessége miatt ugyanis sok szerződés megkötését halaszthatták el tavaly 2021-re. Ennek a hatása azonban a januári hitelstatisztikákban egyáltalán nem látszik. A lakáshitelek olcsók maradtak, januárban is átlagosan 3,89 százalékos kamattal vették fel az ügyfelek az ilyen kölcsönöket, akárcsak decemberben.

A személyi hitelek piaca sem kapott új erőre annak ellenére sem, hogy több banknál is elindult a minősített fogyasztóbarát személyi hitel (mfsz). A 26,6 milliárd forintos új folyósítás éppen csak meghaladja a thm-plafon bevezetése utáni tavalyi átlagos havi volumeneket. Az áruvásárlási hitelek folyósítása sem ugrott meg, miután piaci árazással kezdhették folyósítani ezeket a pénzügyi intézmények. Az intézményeknél bent lévő szerződések összege hasonló a korábbi hónapokéhoz, ezek alapján februárban sem várható felfutás.

Személyi hitelek folyósítása
HónapFolyósított összeg (Mrd Ft)
2020. január46,3
2020. február45,3
2020. március33,2
2020. április10,9
2020. május21,5
2020. június24,6
2020. július26,1
2020. augusztus25,7
2020. szeptember26,1
2020. október26,1
2020. november24,8
2020. december25,5
2021. január26,6
Forrás: MNB

A babaváró sem kellett

Negatív rekordot döntött a babaváró támogatás is, a szerződések összege csupán 35,6 milliárd forint volt, ami az eddigi legalacsonyabb folyósítási érték a támogatássá alakítható hiteltípus 2019 nyári indítása óta.

A kamatok persze a thm-plafont eltörlése után azonnal változtak. A személyi hitelek átlagos kamata a thm-plafon végéig 5,6 százalékos volt, januárban viszont már 12,41 százalékon állt, az áruhiteleknél 5 százalék körüli szintről ugrott 13-14 százalékosra a kamat. Jó jel viszont, hogy ezeknek a hiteleknek a döntő része már fix kamatozású.

A folyószámlák is egyre kevésbé kerülnek mínuszba a jegybanki adatok szerint. A háztartások folyószámlahiteleinek állománya 244,3 milliárd forintra csökkent az első hónap végére, ez 14 éves mélypont. Abban, hogy egyre több család marad pluszban a hónap végén, persze sokat segíthet a törlesztési moratórium is, hogy a hitelek részletei nem apasztják a folyószámlákat. Ez kedvező hír, hiszen a folyószámlahitelek átlagos kamata még mindig 18 százalék fölött van.

A hitelkártya-tartozásokról 2015 óta vezet statisztikát a jegybank. Ezek volumene is mélypont közelében volt a statisztika indulása óta. A lakosság 83,2 milliárd forintnyi kamatozó és 45,9 milliárd forintnyi nem kamatozó követeléssel rendelkezett. Ennél csak egyszer volt alacsonyabb a teljes tartozás, tavaly áprilisban közvetlenül a törlesztési moratórium indulása után.

Inkább takarékoskodtak a családok

A visszafogott hitelfelvétel egyik oka lehetett az is, hogy a családok meg akarták várni, hol és milyen feltételekkel indul majd el a lakásfelújítási támogatás mellé igényelhető hitel, amelynél rohamra számítanak a bankok. A legnagyobb félelem az, hogy ha mindenki ki akarja használni a vissza nem térítendő állami támogatást a következő két évben, akkor egyszerűen nem lesz elég szakember arra, hogy kielégítse az igényeket. Az építőiparra és a pénzügyi szektorra is hatalmas terhet róhat a tömeges igény.

A felújítási hitel februárban indult el az elsőként csatasorba álló bankoknál, tekintettel viszont arra, hogy jelzálog fedezetű kölcsönről van szó, amelynek az elbírálása hetekig is elhúzódhat, lehetséges, hogy a februári hitelstatisztikákban sem fog még érdemben látszani a hatása.

Januárban mindenesetre hitelfelvétel helyett inkább spóroltak a családok. A bankbetétekbe 52,1 milliárd forintnyi friss pénz került ennek az ötöde a devizabetétekbe. A háztartásoknak így a hónap végén 11 241,6 milliárd forintnyi bankbetétje volt, ami történelmi rekordnak számít. Ennek már alig az ötödét kötik csak le, ami nem csoda a lekötött betétekre fizetett 0,3 százalékos átlagos kamat láttán.

A devizabetétek állománya megközelítette az 1570 milliárd forintot. Kis mértékben elmaradt a tavaly december végi csúcstól, ez annak köszönhető, hogy januárban erősödött a forint, nagyjából 5 forinttal lett olcsóbb az euró a hónap végére, mint december végén volt. Februárban viszont gyengült a magyar fizetőeszköz, így ha nem adták el a devizájukat a háztartások, jó esély van arra, hogy a múlt hónapban ismét rekordon állt a devizaszámlák egyenlege.