Hétéves csúcsra repült tavaly év végére a háztartások hitelállománya. A lakosság több mint 1025 milliárd forinttal vett fel több hitelt, mint amennyit törlesztett, így december végén már 7107 milliárd forinttal tartozott a hitelintézeteknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Pörgött a személyi hitelezés, jól mentek a lakáshitelek, de a babaváró támogatás és a lombardhitelek is nagyot lendítettek a hitelpiacon.

A válság előtti nettó hitelfelvételi csúcsok nem dőltek meg, 2007-ben 1240 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a háztartások, mint amennyit törlesztettek, 2006-ban és 2008-ban is több volt a nettó hitelfelvétel, mint tavaly. A bruttó hitelfelvétel - vagyis az új hitelek mennyisége viszont minden rekordot megdöntött. Csak lakáshitelből 926 milliárd volt az új folyósítás. Ez nem meglepő, az Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megjelenése miatt már annak is megérte hitelből lakást vásárolni, akinek lett volna elég készpénze az ingatlanra, a lakáshitelek kamata ugyanis elmaradt a lakossági állampapírétól.

Kapcsolódó

Olcsó hitelek

A fix kamatozású lakáshitelek kamata a friss jegybanki adatok szerint decemberre történelmi mélypontra süllyedt - ezt korábban a Napi.hu már előre jelezte. A minimum egyéves, legfeljebb ötéves (ez a gyakorlatban leggyakrabban 3 éves) kamatperiódusú lakáshiteleknél 3,82 százalékos volt az áltagos kamat, az öt-tízéves kamatperiódusúnál (gyakorlatban ötéves) 4,1 százalékos, a tízévesnél hosszabb kamatfixálású hiteleknél pedig 4,37 százalékos volt az átlagos kamatszint, ami történelmi mélypont. A jegybank adatai szerint még a leghosszabb kamatperiódusú lakáshitelek kamata is alacsonyabb volt a MÁP+ ötéves átlagos hozamánál.

A lakáshitelpiac talán pont ezért az idén is élénk maradhat. Decemberben a rekordalacsony kamatok mellett több mint 78 milliárd forintnyi hitelszerződés maradt bent a bankoknál, ez több mint 37 százalékkal több, mint 2018 decemberében volt. A jelek szerint az sem vetette vissza az új szerződések benyújtását, hogy karácsony hetében a hitelintézetek hat napon át zárva tartottak.

A személyi hitelek is feltételei is egyre kedvezőbbek. A változó kamatozású kölcsönök átlagos kamata már alig haladta meg a 10 százalékot az év vége felé, de még az ötéven túli kamatfixálású kölcsönöké is 13 százalék alá süllyedt. Az egyre olcsóbb személyi kölcsönből csaknem 555 milliárd forintnyit vettek fel tavaly, 23 százalékkal többet, mint 2018-ban.

A lombardhitel tündöklése és bukása

A leglátványosabb növekedés az úgynevezett "áruvásárlási és egyéb hitel változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás" kategóriában volt, 220 százalékkal nőtt éves összevetésben a volumen, vagyis 3,2-szer annyit vettek fel ilyen hitelből a háztartások, mint 2018-ban. A havonta folyósított mennyiség ebből a hiteltípusból az elmúlt években jellemzően 3-4 milliárd forint volt havonta. Általában azok igényeltek áruhitelt, akik részletre akartak megvásárolni egy nagyobb műszaki cikket vagy bútort az áruházakban.

2019 májusában azonban nem a klasszikus áruhitelek volumene ugrott meg hirtelen, hanem a "egyéb" hiteleké, amelyek kamata a statisztikák szerint ráadásul igen alacsony lehetett. Hamar kiderült, hogy vélhetően privátbanki ügyfelek vették fel az olcsó kölcsönöket értékpapír-fedezet mellett, hogy MÁP+-t vásároljanak. A bankoknak megérte az ilyen úgynevezett lombardhitelek folyósítása, hiszen az állampapír-fedezet miatt a kockázat minimális volt, a kamat pedig sokkal magasabb, mint amit a bankközi piacon elérhettek. Az ügyfélnek szintén megérte állampapírt az értékpapírénál alacsonyabb kamatú hitelre venni - gyakorlatilag a bankok és az ügyfél megosztoztak az állam által fizetett kamatokon.

A statisztikákból látszik, hogy október közepén bezárták ezt a lehetőséget a gazdag ügyfelek számára, az egyéb hitelek volumene az év utolsó hónapjaiban a korábban megszokott szintre esett vissza. Szeptemberben még 41 milliárd forint fölött volt az folyósítás, ez novemberben már csak 3,6 milliárd forint lett, és decemberben, a karácsonyi vásárlási szezonban sem ment 5 milliárd fölé.

A babaváró túlteljesített

Babaváró támogatásból 470 milliárd forintnyinál is nagyobb szerződéses összeg jött össze az év végéig. A júliusi indulás után megrohanták a bankokat a családok az államilag támogatott hitelért, a későbbi hónapokban már csillapodott a kereslet és 50-60 milliárd forint közötti havi szintre állt be.

Az állam mindenesetre már az idén 20 milliárd forintot fizethet ki csak a 2019-ben folyósított babaváró támogatások kamatára, ami azt jelenti, hogy a 2020-as költségvetésben eléggé alultervezte ennek a támogatásnak az állami kiadásait. A költségvetésben ugyanis mindössze 20,154 milliárd forintnyi kamattámogatás van betervezve, amiből az idén folyósított hitelekre is már alig jut.

Emellett 2,19 milliárdot terveztek be a tartozások elengedésére, illetve csaknem 4 milliárdot banki költségtérítésre. Utóbbi akkor jár, ha a család felfüggeszti a hitel törlesztését, amit már akkor megtehetnek, ha megfogant az első baba. Ez is alultervezett tételnek tűnik, hiszen a legtöbb család a maximális összeget vette fel, vagyis 45 ezer forint körül törleszt, és legalább 15-20 ezer család helyett már az állam fizeti a törlesztések kamatát, szóval az idei kiadás csak a tavalyi kölcsönök után is a betervezett 4 milliárd duplája lehet.