A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntés követő közleménye több kisebb, de annál fontosabb változást tartalmazott. Egyrészt korábban januárra várták az infláció tetőzését, most már az első negyedévre, erről korábban Nagy Márton alelnök már nyilatkozott. Fontosabb változás, hogy a közlemény utolsó bekezdésében korábban az "inflációs kilátások jövőbeni alakulását" tekintették meghatározónak, a friss közleményben az "inflációs kilátások tartós megváltozása" szerepel, tehát nem fognak reagálni az ideiglenes inflációs túllövésre, ez egyértelműen galamb üzenet - írja az Equilor elemzésében.

Egyre magasabb inflációval számolnak

Az inflációs kilátások feljebb tolódtak, a decemberi közleményben úgy várták, hogy az előrejelzési horizont második felére a 3 százalékos cél közelébe csökken vissza a drágulás üteme, a keddiben az idei év végére a toleranciasávba (a felső széle 4 százalék) való visszatérést prognosztizálták. A döntéshozók kiemelték, hogy a koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat. A járvány terjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést okozhatja. Összességében a jegybank üzenete, hogy magasabb infláció esetén sem fognak érdemben szigorítani a monetáris politikai kondíciókon.

A fentieknek némileg ugyanakkor ellentmond, hogy a jegybank januárban két alkalommal csökkentette a bankrendszeri többletlikviditás teljes állományát, ami a monetáris politika normalizációja felé tett, nagyon apró lépésnek tekinthető. Ugyanakkor az első negyedévre változatlanul 300-500 milliárd forintnyi kiszorítandó likviditást határoztak meg decemberben, de az állományt rugalmasan alakítják annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon. A kiszorítandó likviditás a mai közleményben sem módosult. Korábban mindig a negyedév végén határozták meg a következő negyedévre esedékes, megcélzott kiszorítás nagyságát, tehát legközelebb márciusban születhet ilyen döntés, de természetesen a körülmények jelentős változása esetén ettől eltérhetnek. A kiszorítandó likviditás csökkentése hatékony eszköze lehet a későbbiekben a monetáris politika első normalizációs lépésének.

Nem lesznek határozott lépések

Cél felett az infláció, de a toleranciasávon belül. A tavalyi évben a fogyasztói-árindex átlagos emelkedése 3,4 százalékos volt, a maginfláció 3,8 százalékos, míg a jegybank által kiemelten követett, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 3,4 százalékos volt. Nagy Márton alelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy várakozása szerint az inflációs folyamatok az idei év első negyedévében tetőzhetnek, majd a második negyedévben alacsonyabb lehet a lendület. Továbbra is egymásnak ellentétes hatások érik Magyarországot, az eurózónából dezinflációs hatás érkezik, míg a forint gyengülése felfelé mutató kockázatként jelentkezik.

Az Equilor várakozása szerint az idei év egészében 3,4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet az infláció. Amíg a jegybank nem látja tartósan veszélyben az inflációs célszint toleranciasávjának felső szélét (4 százalék), nagy valószínűséggel nem fog határozott lépéseket tenni. Ugyanakkor a forintgyengülés ütemének intenzívebbé válása nem lenne túl komfortos, így ez esetben jelzésértékű beavatkozás(ok)ra sor kerülhet.

Eközben a forint történelmi mélypontra került. A hétfői kereskedésben új történelmi rekordot ért el az euró-forint árfolyama, és a keddi közlemény megjelenését követően ismét intenzív forintgyengülési hullám indult. Az indikátorok alapján rövid távon még van tér felfelé, a 338-as szint átlépése esetén 340-nél lehet a következő potenciális megálló, mely csak lélektani ellenállást képezne. Amennyiben a következő napokban jelentősen javulna a nemzetközi befektetői hangulat, és egy korrekciós hullám indulna a forintban, 332,50-nél adódna az első fontosabb támasz.